Hírek
2018. Augusztus 13. 10:48, hétfő |
Helyi
Forrás: Arany-Tóth Attila közönségkapcsolati munkatárs Emlékpont
Zsebóra, sakk-készlet, sarkantyú
A férfiélet tárgyai és történetei
A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum Férfiak a múltból. Tárgyak, sorsok, történetek című kiállításában a tárlat kurátora, Terendi Viktória kalauzolta a Múzeumi szombat legutóbbi eseményére érkezett érdeklődőket. A közgyűjtemény néprajzkutatója mesélt a kiállított zsebóra és sakk-készlet történetéről, valamint a férfiasság egyik jelképének számító csizma viselésének szokásairól is.
Kaul Constantin készítette az 1860-as évek közepén Budapesten a tárlatban szereplő, sorszámozott zsebórát, amelynek hátlapjára az angol királyi család címerét gravírozták. A vásárhelyi Dózsa György utcából került a múzeum gyűjteményébe a több generáción által használt tárgy, amelynek különlegessége, hogy rugóját felhúzni és a mutatókat beállítani az órához tartozó apró kulccsal lehetett a hátlapon lévő nyíláson keresztül.
Öt nemzedéket szolgált a kiállítás idejére az Elek család által a kiállításhoz a múzeum rendelkezésére bocsátott sakk-készlet, amely bár sok darabból áll, valamennyi figurája az eredeti készletnek is része volt. A tizenkilencedik század végén, a paraszti társadalom polgárosodásának kezdetén számos olvasókör jött létre Hódmezővásárhelyen és a környező tanyavilágban. A paraszti életforma változásával lehetővé vált, hogy a közösségi időtöltés nagyobb szerephez juthasson, s a logikán és stratégián alapuló játékkal a sakkjátszmák idejére a játékosok maguk is hadvezérekké válhassanak.
A kiállított sakk-készlet Elek Imre, a Nagyszigeti Olvasókör pénztárnoka birtokában volt, s ő vitte azt vasárnap délutánonként az olvasókörbe, de otthon fiaival és unokáival is sakkozott Árpád utcai házukban, vagy nyaranta a tanyájukon.
A csizmák története a török korba vezet vissza, azelőtt puha bőrből, vagy nemezből készült lábbelit viseltek a férfiak és nők egyaránt. A törököktől megismert csizmák bekerültek a magyar ruhatárakba, később keményszárat kapva váltak az ünnepi viselet részévé. A bőr csizmákat megbecsülték, hiszen drága viseleti darabnak számítottak. Megesett, hogy a béres szerződésnek is részét képezte egy pár csizma a pénzben és a terményben kifizetett éves járandóság mellett.
A csizmát ünnepi ruhadarabként bálokban, lakodalmakban és a templomba viselték, s volt olyan hazai tájegység, ahol sáros időben kézben vitték a csizmát az istentiszteletre, s csak a templom kapujában váltottak lábbelit. A csizmát a lóval közlekedők, így a huszárok is, sarkantyúval egészítették ki, amely a lovaglásnak praktikus eszköze volt, viszont gyalogláskor, vagy tánc közben a sarkantyú pengő hangjával hívta fel a figyelmet tulajdonosára.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Január 06. 07:13, kedd | Helyi
Havazás - Az ország szinte teljes területén intenzíven havazik
Az ország szinte teljes területén intenzíven havazik hétfőn éjjel, az érintett területeken a látási viszonyok korlátozottak, amely a forgalom jelentős lassulásával jár - olvasható az Útinform honlapján.
2025. December 23. 12:26, kedd | Helyi
Közösségi tapasztalatból lett magyar termékfejlesztés a pajzsmirigybetegségek támogatására
A BLAN Synergy rendszerszintű megközelítéssel, természetes módon egészíti ki a gyógyszeres kezelést
2026. Február 06. 07:30, péntek | Belföld
Donald Trump maradéktalan támogatásáról biztosította Orbán Viktor miniszterelnöki újraválasztását
2026. Február 06. 07:29, péntek | Sport
Női vízilabda Eb - Ötméteresekkel kikapott a hollandoktól, ezüstérmes a magyar csapat
Ezüstéremmel zárta a magyar női vízilabda-válogatott a funchali Európa-bajnokságot: Cseh Sándor szövetségi kapitány csapata a csütörtöki döntőben ötméteresekkel 15-13-ra kapott ki a holland együttestől.