A tárcavezető szombaton, a Tihanyban rendezett Tranzit fesztiválon a Kéteurós dal - a nemzeti valuta feladásának következményei című beszélgetésen hozzátette: most az van napirenden, hogy két válság után "hogyan tudjuk a gazdaság egyensúlyi pozícióját a leggyorsabban megteremteni".

A fiskális politikának a hiányt, az adósságot csökkentenie kell - szögezte le.

Kifejtette: volt olyan időszaka a gazdaságpolitikának, amikor az árfolyamrögzítésen kívül minden feltételt tudtunk teljesíteni, a két legutóbbi válság azt erősítette fel, hogy ha most eurónk lenne, jóval kevesebb kockázatot kellene vállalnia a magyar gazdaságnak.

Azt mondta, politikai szempontból is több előnye lenne az euró bevezetésének. Utalt arra, hogy az Eurobarometer ez év januári felmérése szerint a magyar lakosság 72 százaléka szimpatizál az euró bevezetésével, hiszen mindenki a stabilitásra vágyik.

A közös valuta hátrányaként említette az önálló monetáris politika feladását és azt, hogy az EKB döntéseit elsősorban a magországok szempontjai, a francia, német, holland, olasz szempontok alapján hozza meg, Magyarország a perifériára kerülhet.

Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagja, a beszélgetés másik résztvevője ehhez hozzátette: most nagyon messze kerültünk az euróövezeti csatlakozástól, mert még a maastrichti kritériumokat sem tudjuk teljesíteni.

Az MNB hivatalos becslése szerint a csatlakozás valamikor a 2030-as évtizedben következhet be - jegyezte meg.

Közölte, az MNB-nél figyelembe vesznek egy megfelelőségi indexet, amelyben a maastrichti és a konvergenciakritériumok mellett makrogazdasági tényezők - infláció, államadósság - is szerepelnek. Ez az index azt mutatja, nem vagyunk alkalmasak az euró bevezetésére - tette hozzá.

A pénzügyminiszter az euró horvátországi bevezetésére vonatkozó kérdésre válaszolva felhívta a figyelmet arra, hogy a horvát gazdaság teljesítményének 20 százalékát a turizmus adja, amelynek bevétele euróban folyik be, ezért nem volt kockázatos a közös valuta bevezetése.

Pleschinger Gyula azt mondta, a 2008-as válság megrázta a kunába vetett bizalmat, és az országban nem hivatalosan már korábban bevezették az eurót. Arra is kitért, hogy Magyarországon el kell kerülni az "euroizációs" folyamat felgyorsulását.

Varga Mihály szerint Szlovákia kitűnő példa arra, hogy önmagában az euró bevezetése nem oldja meg a problémákat.

2005-ben Szlovákia megelőzte Magyarországot a vásárlóerő-paritáson számolt fejlettségében. Északi szomszédunk 2009-ben csatlakozott az euróövezethez, 2013 után elkezdett visszaesni a mutató. A magyar vásárlóerő-paritás 77 százaléka az EU átlagának, Szlovákia esetében a mutató 66-67 százalék. Az euró nélküli Csehország fejlettsége sokkal magasabb, ott már 90 százalék felett van a gazdaság vásárlóerő-paritáson mért szintje - ismertette.

"Akik csodaszerként tekintenek az euróra, nincs igazuk, a gazdaságpolitika minősége számít" - jegyezte meg a pénzügyminiszter.

Azt mondta, ha van a monetáris politikában mozgástér, akkor lehetséges, hogy egy ország a gazdaságpolitikai hátrányokat ledolgozza.

A magyar gazdaságpolitikának a saját problémáira kell koncentrálnia, nem azért kell euró, hogy stabilabb legyen egy ország, hanem azért kell stabilizálni, hogy az euró kérdésével érdemben foglalkozhassunk - fogalmazott Varga Mihály.