Ezek Unión kívüli célállomások. Ez az állapot egy ideig még változatlan marad, ugyanis az útvonalakat csak abban az esetben veheti át új légitársaság, ha a Malév engedélyeinek visszavonása jogerőssé válik - írja a Magyar Hírlap.

Bonyolítja a helyzetet, hogy az új jogosítványokat magyar légitársaság veheti át. Járatbővítésre ugyanakkor olyan formán is lehet számítani, hogy a fogadó ország légitársasága indít a jelenleginél több repülőgépet. A Nemzeti Közlekedési Hatóság légügyi hatóságának illetékese azt közölte a lappal, a Malév helyét kitöltő társaságok új célállomásaikat vélhetően a következő menetrendi időszakban, azaz legkorábban októberben tudják majd meghirdetni. A hatóság, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az elmúlt évtizedekben megkötött összes kétoldalú egyezményt felülvizsgálja.

A gyakorlatban viszont addig hatalmas űr tátong a magyar polgári légi közlekedésben, ami megmutatkozik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalmában is. Hardy Mihály, a repülőteret üzemeltető Budapest Airport kommunikációs vezetője azt mondta: a Malév februári leállása az EU-n kívüli célállomások esetében leginkább négy, jelentős forgalmú útvonalon éreztette hatását. Moszkvába, Kijevbe, Tel-Avivba és Isztambulba közlekedett a legtöbb utas Budapestről az EU-n kívüli célállomások esetében, és ezeken az útvonalakon a legnagyobb forgalmat a Malév bonyolította le. Mivel ezekben az esetekben nincs kijelölt magyar szolgáltató, csak a partner ország légitársasága maradt, amelyik vagy nem tud, vagy nem akar kapacitást bővíteni. A repülőtéri forgalomban ez úgy mutatkozik meg, hogy csökkent az utasszám – ha ez az állapot egy évig a jelenlegi szinten maradna, a négy város esetében kétszázezer utassal csökkenne a forgalom –, a jegyárak pedig a Malév leállása óta, mivel nincs verseny a légitársaságok között, harminc százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor olyan útvonalakra, amelyeket eddig csak a Malév repült, nem „jelentkezett” más légitársaság.

OrientPress Hírügynökség