Városlista
2024. május 5, vasárnap - Györgyi

Hírek

2016. Április 04. 12:50, hétfő | Helyi
Forrás: Török Anita sajtóreferens

Till Aran Pro Urbe-díja a Tornyai János Múzeumban

Till Aran Pro Urbe-díja a Tornyai János Múzeumban

A Tornyai János Múzeumba kerül a művész posztumusz kitüntetése.

Almási István, Hódmezővásárhely polgármestere és Dr. Nagy Imre, a Tornyai János Múzeum igazgatója a sajtó képviselőinek jelenlétében helyezi el 2016. április 5-én, kedden 11 órakor Till Aran (1909-1996) fényképész, szobrász Pro Urbe-díját az Aran, Ezüst, Bronz című kiállításon a Tornyai János Múzeumban.

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése március 15-i díszközgyűlésén posztumusz elismeréssel tüntette ki a művésznőt, akinek fényképészeti és szobrászati munkásságát bemutató tárlat május 8-áig tekinthető meg a közgyűjtemény földszintjén. A plakett és az oklevél elhelyezését követően Bernátsky Ferenc történész-muzeológus, a tárlat kurátora tart vezetést a kiállításában.

Till Aran 1909. október 13-án a négygyermekes Till Viktor fényképész legifjabb gyermekeként született. 1924-ben fejezte be a szegedi római katolikus polgári leányiskola negyedik osztályát, majd 1924 és 1926 között elvégzett két évet a szegedi római katolikus tanítóképzőben. 1927 szeptemberétől két évig a hódmezővásárhelyi tanonciskola tanulója volt.

Édesapjánál sajátította el a fényképész szakma alapjait, 1929. szeptember 4-én sikeresen levizsgázott, így fényképész segéd lett. 1929. szeptember 15-től egy rövid megszakítástól eltekintve 1932. február 1-ig édesapja, Till Viktor műtermében dolgozott segédként. 1933 novemberében – miután apja elhagyta őket – a Rothemere (ma: dr. Rapcsák András) u. 2. szám alatt a Szilágyi-házban nyitotta meg műtermét.

Az 1930-as évek közepétől számos vásárhelyi – Tornyai János, Erdős János és Darvassy István – és vidéki művészről készített portréfotókat, amelyeket képeslap formátumban forgalmazott is. 1937 márciusában 100 felvételét bemutató kiállítása volt. 1949-ben egy tervezett Tornyai album számára elkészített 89 darab felvételt, a múzeumban őrzött Tornyai képekről.

Élete teljében kezdett el szobrászattal foglalkozni. 1955-ben a helyi művelődési ház szakkörében (Füstös Zoltán tanítványaként) sajátította el a gipszöntés technológiáját. Első kísérlete nagybeteg Mari testvére megmintázása volt. Autodidaktaként kezdte, s fokozatosan jutott el egy különös „naivitásig”. Előképei nincsenek, kritikusai szerint Pilinszky János költészete hatott rá. Sokat tanult Barcsay Jenő művészeti anatómiájából; Baranyi Károly a szobrászat technikai fogásait ismertette meg vele. Egész munkássága a keresztény eszme- és hagyományvilágból táplálkozott. Közeli barátságban volt Kohán Györggyel. A festő munkáiról több száz felvételt készített. A fotózás formálta látásmódját. Expresszív kifejezésmódja a térbeli tárgyak síkban való leképezésének élményével tudatosult. Kohán vázlatokat és festményt is készített Till szobrairól, de a művészt magát is többször szerepeltette képein.

Till Aran témáit szinte kizárólag az Evangéliumból merítette, így a kilencvenes évekig mellőzték. Csak egyházművészeti tárlatokon szerepelhetett, mint naiv művész. Első jelentős munkája, A jerikói vak (bronz, 1956), az 1959-ben készült Megfeszítve már „előképe” volt a Crucifixusnak (spiáter, 1966). A szobor bronz változata a Búcsú Maritól és a Meditáció társaságában – Kondor Béla, Kovács Margit, Szántó Piroska, Molnár C. Pál és más művészek alkotásaival együtt – szerepelt az 1969-ben Rómában rendezett Magyar Egyházi Kultúra kiállításon, amelynek anyagából a Crucifixust Amerigo Tot külön kiemelte. A kiállítás után a feszületet a művész ajándékaként a magyar püspöki kar VI. Pál pápának nyújtotta át, melyet a Szentatya dolgozó szobájában helyeztek el. 1971-ben a budapesti Mátyás-templomban, 1976-ban a soproni Szent Jakab kápolnában, 1979-ben Cserkúton és Pécsett volt önálló kiállítása. 1971-ben a budapesti Mátyás templomban, majd Hódmezővásárhelyen volt önálló bemutatkozása. 1976-ban a soproni Szent Jakab kápolnában, 1979-ben a Pécs melletti Cserkút műemlék templomában láthatták a műveit.

1980. május 21-én, az általános kihallgatás végén átnyújtotta II. János Pál pápának Fuldokló című bronzszobrát. Ez évben jelent meg Rómában Prokop Péter festőművész előszavával egy a művészetét elemző, méltató kötet, Tüskés Gábor irodalomtörténész tollából. Egy részlet Prokop írásából: „Nem tanította rá senki, s Till mindig szobrász marad. […] Emberi mondanivalója is foglyul esik bronzai csapdájában. Ám nem hivalkodóan. Soha nem steril, de mestersége szabályait soha sem sérti. A lét értelmének vaskos megoldásait adja.”

Till Aran 60 éven át fényképész mesterként dolgozott szülővárosában, szobrászként 1996. május 9-én bekövetkezett haláláig alkotott.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Május 05. 06:00, vasárnap | Életmód

Tevecsikó született a Szegedi Vadasparkban

Tevecsikó született a Szegedi Vadasparkban, a néhány napos állat felcseperedését a látogatók is figyelemmel kísérhetik a kifutóban - közölte az intézmény közösségi oldalán szombaton.

2024. Május 05. 06:00, vasárnap | Belföld

Az ötös lottó nyerőszámai és nyereményei

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 18. héten megtartott ötös lottó és Joker számsorsoláson a következő számokat húzták ki: