- olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott közleményében.

Rámutattak: a húsételtől való tartózkodás önmagában nem böjti cselekmény. A hús fogyasztása az ókori, középkori ember számára ritka, ünnepi alkalomnak számított, vagyis az erről való lemondás az adott kultúrában valóban a bánat és az önmegtagadás alkalmas kifejezőeszköze volt. E gondolatot folytatva, a "külső böjt" gyakorlataként a modern ember felteheti magának a kérdést, mi az az érték, szokás az életében, amihez általában ragaszkodik, de az "Isten előtti meghajlás jeleként" lemond róla a böjti időszakban.

A közleményben felidézték: a negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A vasárnapot, mivel e napon Jézus feltámadását ünnepelik, az egyház nem tekinti böjti napnak, ezért a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, a hamvazószerdától húsvét vasárnapig tartó időszakban így a böjti napok száma éppen negyven.

A böjt a XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak - írták.

Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak egyszer étkezhetnek és még kétszer vehetnek magukhoz élelmet. Magyarországon ez a szabály abban a megfogalmazásban honosodott meg, hogy háromszor lehet étkezni és egyszer jóllakni. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

A görögkatolikus egyházban hamvazószerda előtti hétfőn megkezdődik a nagyböjti időszak - tették hozzá.

Nagyböjt első napján, hamvazószerdán Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek délután öt órakor az esztergomi bazilikában, Veres András győri megyés püspök, az MKPK elnöke este hat órakor a győri a Nagyboldogasszony-székesegyházban celebrál szentmisét.