Hozzátette: a szexuális zaklatás sokáig a felszín alatt maradt, a társadalomban összegyűlt. Amikor aztán egyszer valaki kamerák elé áll, akkor azok is elkezdenek beszélni, akiknek ez szintén fájdalmas dolog volt.

A szakértő szerint nagyon szubjektív, hogy az áldozatoknak mi számít traumának. A szégyen, bűntudat, kiszolgáltatottság vagy a nehéz bizonyítás miatt az esetek nem kerültek nyilvánosságra.

Samu Nagy Ádám szerint amiatt is lát egyre több eset napvilágot, hogy több felület van a probléma kezelésére, nyíltabb a kommunikáció, mint 25-30 évvel ezelőtt, van internet, közösségi oldalak. Az is fontos, hogy az esetek nyilvánossá válásával azok, akik elszenvedtek hasonlót, érzik, hogy nincsenek egyedül. A trauma feldolgozásának része az is, hogy beszélhetnek róla - tette hozzá.