Városlista
2025. október 15, szerda - Teréz

Hírek

2012. Október 18. 09:53, csütörtök | Belföld
Forrás: mno.hu

Rejtőzködő multimilliárdosok

Rejtőzködő multimilliárdosok

Miközben egyre több amerikai szupergazdag dönt úgy, hogy vagyona legalább felét jótékony célra ajánlja fel, itthon több milliárdos honfitársunk még csak válaszra sem méltatta a Magyar Nemzet erre vonatkozó kérdését. Akadt olyan tehetős vállalkozó, aki közölte, annyira elfoglalt, hogy nem tud válaszolni. Szerencsére azért van olyan, aki fontosnak tartja az adakozást. A lap összeállításában azok beszéltek adományaikról, akik évek óta támogatják a tehetségeket, a rászorulókat és a szegényeket.

A tíz leggazdagabb magyar csupán fele volt hajlandó válaszolni a Magyar Nemzet kérdéseire, amelyekben jótékonykodási szokásaikról, jövőbeni adományozási terveikről faggatták őket. A lap érdeklődésének apropóját az adta, hogy a Hetek című lap a közelmúltban cikket közölt olyan szupergazdag amerikaikról, akik mélyen a zsebükbe nyúlnak, ha szegények, rászorulók támogatásáról van szó. A 2010-ben létrehozott The Giving Pledge elnevezésű alapítvány az Egyesült Államok két leggazdagabb emberének, Bill Gatesnek (1. hely 66 milliárd dollárral) és Warren Buffettnek (2. hely 46 milliárd dollárral) a kezdeményezéséből nőtte ki magát, és mára csaknem száz milliárdos szerepel tagjaik között. Az alapítvány támogatói valamennyien kijelentették, hogy vagyonuk legalább felét ajánlják fel jótékony célokra. A Microsoft-alapító és a befektető mellett az impozáns listán megtalálható a Csillagok háborúja rendezője, George Lucas, New York polgármestere, Michael Bloomberg, és a CNN alapítója, Ted Turner is. A szervezet célja az, hogy tagjai nyíltan álljanak ki jótékony célok mellett, és abban bíznak, hogy példájuk hasonló tettekre ösztönzi tehetős társaikat is. A The Giving Pledge egyébként nem rendelkezik önálló vagyonnal, de éves üléseiken megbeszélik a várhatóan sikeres ötleteket.

A cikk szerzője kitért arra is, hogy Németországban inkább az állami kezdeményezés a gyakoribb, aminek több oka is van. Az egyik ezek közül, hogy az Egyesült Államokban elfogadott, ha valaki jótékonysági tevékenységével szerez önmagának reklámot és jó hírnevet. – Amerikában elfogadott a gyors profitszerzés, ezzel szemben Németországban nem nagyon mutogatják az emberek a gazdagságukat – mondja a kutató. Ez az oka annak, hogy a nagyvonalú adományokat inkább eltitkolják az emberek. – Ez a tendencia egyébként hazánkra még inkább jellemző – állapítják meg.

Nem tudni, hogy a Napi Gazdaság közlése alapján a tíz leggazdagabb magyar egy része mi okból nem árult el részleteket jótékonykodási szokásairól, a Magyar Nemzet kérdéseire többen nem válaszoltak, a külföldön élő Várszegi Gábor pedig elérhetetlennek bizonyult. A lap megkeresésére Csányi Sándor, Demján Sándor, Gattyán György, Wáberer György és Leisztinger Tamás reagált, utóbbi azonban egy hét múltán munkatársán keresztül csak annyit üzent, hogy elfoglaltságai miatt a kérdések megválaszolása egyelőre nem lehetséges.

Részletek a Magyar Nemzet csütörtöki számában.

Ezek érdekelhetnek még

2025. Október 15. 07:35, szerda | Belföld

Jelentősen csökkent az ipari termelés

2025 augusztusában az ipari termelés volumene 7,3, munkanaphatástól megtisztítva 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - erősítette meg kedden kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2025. Október 15. 07:34, szerda | Belföld

Továbbra is zuhanőrepülésben az építőipar

2025 augusztusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 15,2, a munkanaptényezővel kiigazított adatok alapján 13,6 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (K

2025. Október 14. 19:53, kedd | Belföld

Startra készek a turisztikai hitelek

5 egyszerű lépésben, maximum 15 napos ügyintézési határidővel juthatnak kedvező kamatozású hitelhez a turisztikai ágazat szolgáltatói. Október15-től két termék lesz elérhető.

2025. Október 14. 07:16, kedd | Belföld

Az OTP és a magyar állam közösen újítja fel a gödöllői kastélyt

A 20. század nem a mecénások évszázada volt a magyar műemléktörténetben, de ez a korszak most véget ért.