A szakemberek szerdán a Bajcsy-Zsilinszky utcai főpálya vonalán folytattak régészeti és geológiai célú fúrásos mintavételes kutatást.

– Nagyon kevés adatunk van Hódmezővásárhely középkori múltjáról – mondta a helyszínen Csányi Viktor, a Tornyai János Múzeum régésze –, így már a tram-train első terveinél felmerült, hogy adatokat szerezzünk a területről, a villamos-vasút nyomvonaláról, amely a város tizennyolcadik századi újratelepülése utáni időszakban is útként funkcionált. Ezt igazolták az első próbafúrások, amelyek valószínűsítették, hogy a nyomvonal alatt nincsenek legújabbkori épített emlékek.

A munka során a régészek a készülő pálya alatti területet megszondázzák, hogy az esetleg felmerülő adatokat rögzíthessék. Korábban vizsgálatokra került sor a Népkert és a Nagyállomás környékén is, amelyekről Csányi Viktor elmondta: az előbbi területen Árpád-kori, míg utóbbi helyszínen Anjou-kori település nyomait találták, s mindez azt erősítette meg, hogy a susáni vasúti pályaudvar környékén egy középkori település magja volt, amely azonban még a török kor kezdete előtt elsorvadt. Lakott volt viszont a török időkben a Kálvin tér és a buszpályaudvar környéke, amelyet a Nagyállomással a mai Bajcsy-Zsilinszky utca köt össze, ahol most a próbakutatások folynak.

A régész és geológus szakemberek tízméterenként engedik földbe benzinmotorral meghajtott fúrójukat, amellyel a jelenlegi aszfalt szintje alatt közel kétméteres mélységből hoz a felszínre mintákat. Ezeket dokumentálják és lefotózzák, s így hozzák létre a terület lineáris metszetét.

– A régészeti munka nem fogja a tram-train beruházását hátráltatni – szögezte le Csányi Viktor, rámutatva, hogy az eddig az építés során elvégzett földmunkák nem utaltak nagyobb leletmennyiségre, viszont a most megszerzett adatok segítik a szakembereket abban, hogy Hódmezővásárhely mai belvárosának területéről minél pontosabb képet rajzolhassanak.