- írta a Live Science tudományos-ismeretterjesztő portál. Az esetet feldolgozó német és holland kutatók tanulmánya szerint a szervdonor egy 53 éves nő volt, aki 2007-ben hunyt el stroke (agyi érkatasztrófa) következtében. A nőnél nem találtak olyan betegséget, amely akadálya lett volna szervei átültetésének, és rákot sem mutattak ki nála a többször is elvégzett tesztek. Négy európai beteg, akikbe szerveit átültették, mégis mellrákos lett, közülük három már elhunyt.

Az orvosok a nő veséit, tüdejét, máját és szívét ültették át. A szívátültetésen átesett páciens röviddel a műtét után az esettel összefüggésben nem álló okok miatt elhunyt.

Az átültetés után 16 hónappal a tüdőtranszplantált megbetegedett és a mellkasában lévő nyirokcsomókban rákot találtak. A rákos sejtek vizsgálatából kiderült, hogy mellráksejtek, valamint a DNS-teszt kimutatta, hogy a donor testéből származnak. A páciens daganatos betegsége tovább terjedt, és egy évvel a rákdiagnózis után elhunyt.

Ekkor a három további transzplantáltat is megvizsgálták, de náluk először nem mutattak ki daganatos betegséget. 2011-ben azonban a májtranszplantált májában mellrákos sejteket találtak. A beteg az esetleges komplikációk miatt nem vállalt újabb májátültetést, s bár eleinte a sugárkezelés segített állapotán, a rák később visszatért és a beteg 2014-ben elhunyt.

Annál a betegnél, aki a donor bal veséjét kapta, 2013-ban, hat évvel az átültetés után diagnosztizáltak mellrákot, de addigra már áttétei is voltak, és két hónappal később meghalt.

A donor jobb veséjét megkapó páciens, egy 32 éves férfi transzplantált veséjében 2011-ben fedeztek fel mellrákos sejteket. A vesét kivették, a beteg abbahagyta az immunrendszerét gyengítő gyógyszerek szedését és kemoterápiát kapott. A kezelés sikeresnek bizonyult, tíz évvel a transzplantáció után a férfi továbbra is daganatmentes.

A kutatásban részt nem vevő Lewis Teperman New York-i transzplantációs szakértő szerint "nagyon-nagyon szokatlan eset", hogy egy donor szervének átültetésével rákot adjon át a transzplantált páciensnek. Annak a valószínűsége, hogy ez bekövetkezzék, egy a tízezerhez és öt a tízezerhez között van.

Az American Journal of Transplantation folyóiratban publikált tanulmányt ismertető Live Science-nek nyilatkozó Teperman hangsúlyozta, hogy a "szervellátás hihetetlenül biztonságos", mivel a donorok nagyon szigorú átvilágításon esnek át, beleértve a családban előforduló betegségek, köztük a rák feltérképezését. Az 53 éves nőt is alaposan megvizsgálták.

Teperman szerint ugyanakkor még az ilyen alapos vizsgálattal is "lehetetlen mindent kiszűrni", és van egy nagyon csekély esélye annak, hogy egy donor észre nem vett betegségben szenved, amit átadhat.

Ráadásul a transzplantált páciensben könnyebben fejlődhet ki a rák, ugyanis a kilökődés megakadályozására eleve olyan gyógyszereket szednek, amelyek legyengítik az immunrendszerüket, amiatt azonban az idegen rákos sejtek ellen sem tud védekezni a szervezetük.

A tanulmány szerzői megjegyezték: elképzelhető, hogy egy CT-vizsgálattal kimutathatták volna a rákot a donornál, de a gyakorlatban az a helyzet, hogy a rutin CT-k téves pozitív eredményt is kihoznak, és egészséges donorok kizárása ilyen téves diagnózis alapján tovább csökkentené az amúgy is szűkös donorszámot.

A kutatók megállapították, hogy a transzplantáltakra átvitt rákos megbetegedések száma nagyon alacsony, ami azt jelzi, hogy a jelenlegi ellenőrzés megfelelő. A szakemberek azt javasolták, hogy amennyiben a rák átterjed a donorról egy transzplantált betegre, az orvosok vegyék fontolóra a donor szerveinek eltávolítását minden transzplantáltból.