A Tornyai János Múzeum gazdag fotógyűjteményéből állította össze a közgyűjtemény Lebontva, átalakítva, megőrizve – Vásárhelyi épülettörténetekcímű kiállítását, az ötven-hatvan évvel ezelőtt készült, a város lakóházait, ipari és középületeit megörökítő fotók felhasználásával Bernátsky Ferenc, a múzeum történésze.

– A fotók egy-egy pillanatot ragadnak meg és adnak át az örökkévalóságnak – fogalmazta meg Miklós Péter, a múzeum igazgatója, hozzátéve, hogy a képek csak akkor élnek, ha valaki nemcsak nézi, de látja is azokat. A tavalyi évben az Emlékpont jelentette meg a Vásárhely Anno című kötetet és rendezett azonos címmel kiállítást, bemutatva, miként formálták át Hódmezővásárhely belvárosát 1945 és 1990 között , a mától látogatható kiállítás e koncepció a folytatásaként tekinthető.

A kiállítást megnyitó Dömötör Mihály fotóművész arról is beszélt, hogy a harminchét tablót és a tárlat belső termében falnyi kivetítőn további számos felvételt felvonultató kiállítás dokumentumfotókat közöl, s a hetvenéves fotókon látható, akkor százéves épületek a múlt százhetven éves mélységébe engednek bepillantást, miközben a fotók megidézik az expozíció idejét is, az 1960-as, 1970-es éveket. A fényképek felének készítője ismeretlen, míg a kiállított anyag másik részét Szűcs Ferenc fotografálta. Bár a képek készítői nem szakemberek voltak, de értettek az épületek fotózásához, így az olyan házakról, amelyek előtt nagy fák állnak, kora tavaszi, vagy késő őszi felvételeket készítettek, hogy a növényzet ne fedje el az architektúrát.

A tablókon láthatunk ma már nem létező épületeket, így két, azóta lebontott malmot is. A tárlat a funkcióváltást is dokumentálja, hiszen az egykori népkerti kertészlak ma szórakozóhely, míg az egykori magtárban edzőterem üzemel. Vásárhelyen sok ház épült vályogból, ami olcsósága mellett kiváló hőszigetelő anyag is, azonban ha felvizesedik, az megpecsételi a ház sorsát. S bár, a szintén olcsó és kiváló hőszigetelő, nádtető alatt nagy hőségben sem engedett zsírcseppeket a fellógatott szalonna, tűzvész esetén a lángok gyorsan beborították az egész tetőt.

A házak tulajdonosairól is mesélnek az épületek. Az alacsony, díszítetlen házakban szegényebb sorsú lakók élhettek, míg a szárazbejárásos polgári házak a tulajdonos vagyonosságát bizonyítják. S a nagy házakban nagy szobák voltak, melyeket a polgárosodó város tehetősebb lakosai szívesen díszítettek a vásárhelyi festőművészek alkotásaival, mecenatúrával támogatva a városban kialakuló élénk művészéletet – tette hozzá Dömötör Mihály.

A kedd délután megnyílt kiállítás március végéig várja a látogatókat a Tornyai János Múzeum emeleti termeiben.