Duplájára nőhet az energiahatékonysági felújítási költsége annak a mintegy 590 ezer még nem szigetelt panelháznak, amelyek nem lépnek időben. Ugyanis 2020. december 31-e után* már csak a „közel nulla energiaigény” feltételeinek teljesítésével végezhetnek energetikai célú felújítást. Magyarországon körülbelül 798 ezer ipari technológiával készült (panel) épület van. Ennek alig harmadát, 250-300 ezret újítottak fel eddig, és ezeknek is csak 50 százaléka kapott teljes homlokzati szigetelést. A panel felújítási programban résztvevő épületek fele Budapesten, további 35 százalékuk pedig Debrecenben, Kecskeméten, Miskolcon és Pécsett található.

A Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint, egy panelház teljes homlokzati szigetelése – anyagköltségekkel és munkadíjakkal számított – négyzetméterenkénti** bekerülése a jelenlegi árakkal és paraméterekkel számolva nagyjából 30 ezer forint. A szigorítás bevezetése után ez a költség csaknem a duplájára nőhet, mert a most bevezetésre kerülő szabályozás szerint az eddigi átlagos 15-16 cm helyett már 25-30 cm vastagságú szigetelést kell használni ahhoz, hogy az épület adott szerkezeti eleme teljesítse a szigorúbb hőátbocsátási értéket. Ebben a költségnövekedésben még nincs benne az építőipari kapacitáshiány miatti árnövekedés, illetve a szigetelőanyag árának esetleges emelkedése sem.

Számítások szerint a panel felújítási programban résztvevő lakóházak esetében a fűtési költségek 30 százalékkal csökkentek a szigetelés után. Abban az esetben, ha az ingatlanban nyílászáró-korszerűsítés is történt, akár 50 százalékot, vagy ennél többet is megtakaríthatnak az ott élők a rezsiköltségen.

Egy „panelfelújítás” több részterületből áll és több szakaszban is megvalósítható. A Knauf Insulation szerint a legcélszerűbb a teljes energetikai rekonstrukció, amelynek legfontosabb része a hőszigetelés, beleértve a pince illetve az első emeleti lakások födémszigetelését, valamint a homlokzat és a tetőszigetelést is. A külső nyílászárók cseréje a lépcsőházi nyílászárókkal együtt, továbbá a fűtéskorszerűsítés is szerves része a teljes felújításnak. Az így kialakuló hőburok növeli a lakók komfortérzetet is. A tapasztalat azonban az, hogy ez együtt a legritkább esetben valósul meg. A legelterjedtebb a társasházak homlokzati szigetelése. Szerencsés esetben a teljes homlokzatot szigetelik, de kényszerhelyzetben gyakran csak az úgynevezett végfalak kapnak borítást ott, ahol a legnagyobb az épület hővesztesége.

„A 2021-ben életbe lépő szabályozásban a legfontosabb változás a hőátbocsátási tényező további csökkentése, vagyis hogy a felhasznált hő minél kisebb része jusson ki az épületekből a falakon, födémeken, ablakokon keresztül” – mondta el Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.

A közgyűlésen jelenlévők felének, plusz egy embernek a szavazata ugyan elég az elhatározáshoz, gyakorlatban azonban akkor valósulhat meg a felújítás, ha az összes voksolásra jogosult kétharmada hozzájárul a munkálatokhoz.
„Érdemes tehát minél hamarabb hozzákezdenie a lakóközösségeknek az energiahatékonysági felújítás előkészítéséhez, tervezéséhez, a szükséges összegek elkülönítéséhez, ha még a közelgő szigorítás előtt be akarják fejezni a korszerűsítést. A közös képviselők, intéző bizottságok és lakóközösségek számára megéri szigetelni, mert fele rezsiköltséggel fenntartható, energiahatékony lakóházat kapnak” – mondta Czabarka Mihály, a társasház-felújítások teljes körű lebonyolításával foglalkozó Projectdoctor Kft. ügyvezetője.

* (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról** Megjegyzés: a négyzetméter nem a lakások alapterületére értendő, hanem a lakást körülvevő külső homlokzatra