- Sokkal körülményesebb megmondani, hogy mi is a kultúra, mint valakit kulturális élményben részesíteni – mondta Kovács Imre Attila irodalmár, a hódmezővásárhelyi Emlékpont munkatársa a közgyűjteményben a magyar kultúra napján az Eötvös József Szakgimnázium diákjai számára megtartott rendhagyó tanóráját követően.

Az előadó hozzátette: a kultúráról eddig megalkotott ezernyi definíció mindegyike sántít valamiben, ellenben egy valódi kulturális élmény közös lehet a befogadók számára. A rendhagyó órán kiderült: Örkény IstvánInformációcímű egypercese bár a hatvanas években íródott, üzenetei a mai napig, a hálózati társadalom tagjai számára is korszerűek, épp ezért képesek közös élményt nyújtani az órán résztvevő fiatalok számára.

Az egyperces mű „főhőse” egy irodaház portása, aki az érkezőknek csak a házban működő két „objektumhoz”, aRuggyanta Hulladék Feldolgozóhozés aMontexhezad útbaigazítást. A közel másfél évtizede rendben zajló folyamatban egy láthatóan a Montexhez érkező hölgy tudakozódása nyomán támad zavar, akinek kérdésére a tolóablak előtt ülő ezt feleli:Mindnyájan a semmiből jövünk, és visszamegyünk a nagy büdös semmibe. A hölgy panaszát a vizsgálat után ejtették; tényleg, nem olyan nagy eset – olvasható az egyperces záró sorában.

A rendhagyó órán Kovács Imre Attila a novella szövegét szavakra bontva elemezte végig a diákokkal, bemutatva, hogy pár nyelvi elem hogyan képes pontosan megjeleníteni a műszerű „valóság” egy-egy szeletét, s a történet egy-egy momentuma hogyan utalhat a társadalmi rend tulajdonságaira, s ezek hogyan fedik fel – akár a leírt szavakkal teljesen ellentétes módon – tényleges jelentéseit is.