A „fordulat éve", avagy kommunista hatalomátvétel Magyarországon, 1948címmel rendezett konferenciát kedden a hódmezővásárhelyi Emlékpont. Hetven éve ezekben a napokban érkezett fontos állomásához a kommunista diktatúra kiépítése – mondta el megnyitójában Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója.

Ezekben a napokban államosították az egyházi iskolákat, s számolták fel a politikai pluralizmust, hiszen a polgári ellenzéki pártoknak ekkorra már jórészt be kellett fejezniük a működést, míg a baloldali alternatívát nyújtó Szociáldemokrata Pártot egyesülésre kényszerítették a Magyar Kommunista Párttal – idézte fel Miklós Péter. A történész hozzátette: a konferencia címében olvasható „a fordulat éve" kifejezés Rákositól származik, aki nem a diktatúra kiépítését, hanem az úgynevezett „népi demokratikus forradalom" győzelmét értette alatta, azonban ez szovjet típusú – és a szovjet megszállók támogatásával kiépített – kommunista diktatúra volt.

Tóth Eszter Zsófia, aVERITAS Történetkutató Intézet főmunkatársa a Kossuth-díjjal kitüntetett munkásnő, Ambrus Teréz történetét mutatta be. A Csepeli Vas- és Fémművek dolgozója százhetven százalékos teljesítményéért kapta 1948-ban a magas kitüntetést, amellyel akkor igen magas, húszezer forintos pénzjutalom is járt. Az elismerést az Országházban vette át a három műszakban dolgozó Ambrus Teréz, akit ott olyan déligyümölcsökkel kínáltak, amelyet még életében nem is látott, ráadásul még Rákosival is beszélgethetett. A rivaldafénybe került munkásnőről a sajtó is megemlékezett, még a Magyar Rendőr hasábjain is megírták, hogy a rendőr egyesület dísztagjává választotta az asszonyt. Az elismerésért cserében az állam lojalitást várt el, elsősorban nyilatkozatok formájában, amelyek során Ambrus Teréz megerősítette: itt egy lehetőségekkel teli, új világ bontogatja szárnyait. A munkásnő végül nem „csinált karriert", s bár a jutalomból szőrmebundát is vásárolt, élte tovább a munkások életét.

Palasik Mária, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának osztályvezetője Tildy Zoltán köztársasági elnök tragédiájáról tartott előadásában felidézte: a kisgazda politikus példaképe, Bethlen Gábor nyomdokain akart haladni és a „két pogány közt egy hazáért" útját járva menten a magyar demokráciát. Rákosiék szalámitaktikájának kisgazda politikustársaival együtt Tildy is áldozatául esett. A politikus vejét, Csornoky Viktort államellenes összeesküvéssel vádolták meg, majd egy koncepciós pert követően kivégezték, így Tildy Zoltán lemondásra kényszerült, házi őrizetbe került, ahonnan csak 1956 májusában szabadult.
Balogh Margit, aMagyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az egyházpolitika terén bekövetkezett változásokat összegezve elmondta: a szovjet rendszer kiépítése során az egyházakat földterületeiktől megfosztva igyekeztek gazdaságilag ellehetetleníteni, míg közéleti aktivitásukat, a könyvkiadás lehetőségeiket és egyesületeik munkáját korlátozták, s ebben az évben következett be a felekezetek által fenntartott iskolák, kórházak és árvaházak államosítása is.

Képiró Ágnes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktorandusza előadásában a Galyasi Miklós alapította Tornyai Társaság tevékenységére fókuszált. A hódmezővásárhelyi civil szervezet folyóiratot adott ki, kiállításokat és ismeretterjesztő rendezvényeket szervezett nemcsak a városban, hanem a környező tanyavilágban is, azonban 1948-ban a civil szervezeteket korlátozó intézkedések miatt be kellett szüntetnie működését.