"Hatvan évig mi nem beszélhettünk ezekről a szörnyűségekről, míg a győztesek kocsmákban, társaságokban, iskolákban nagy hangon dicsekedtek azzal, hogy mit műveltek a német és a magyar lakossággal" - írta Weiss Rudolf szabadkai történelemtanár.

"Az elmúlt húsz esztendő kutatásai egyértelműen igazolják, hogy 1944-45-ben a Délvidéken szervezett magyarirtás folyt különleges kegyetlenséggel a terület eldélszlávosítása érdekében." - olvasható a Bank Barbara történész által összeállított kiállítási anyag bevezetőjében.

Legalább százharminc helységben történtek, több tízezer magyar áldozatot követelő atrocitások. Több, mint hatvan tömegsír helyét azonosították a kutatók. Sok kivégzett tetemét a Tiszába és a Dunába dobták. Délvidék szerte több, mint nyolcvan munkatábor működött, ahová a német lakosság mellett nagy számban magyarokat is elhurcoltak. Az ítélet nélkül likvidáltak bűnösségét utólagosan kreált hamis vádak, feljelentések alapján próbálták meg alátámasztani.

Az 1944-45. évi délvidéki magyarellenes atrocitásokat és a Bácska, Bánát németsége ellen elkövetett kommunista gaztetteket bemutató, 18 tablóból álló kiállítást Gulyás László egyetemi tanár, a Közép-európai Közlemények című folyóirat főszerkesztője, a Délvidék története című monográfiasorozat szerzője nyitja meg csütörtökön délután az Emlékpontban. A megnyitót követően Bank Barbara, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja tart előadást. A tárlat október végéig látogatható a vásárhelyi közgyűjtemény galériájában.