– nyilatkozta az MTI-nek az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára kedden.

Rétvári Bence hangsúlyozta, ezzel Magyarország az európai uniós átlagnál jobb eredményt tud felmutatni.

Kifejtette, míg 2011-ben a háztartások 12,2 százalékát érintette a probléma Magyarországon, addig ez az arány 2017-re 6,8 százalékra, a hat évvel ezelőtti adat közel felére csökkent, ami többek között a rezsicsökkentés sikerét is mutatja.

Magyarország 2010-ben az elégtelen fűtéssel rendelkező háztartások arányának tekintetében a V4-es és az EU-s átlagnál is rosszabbul állt, azonban 2017-re az EU-átlagnál jobbra javult ez az arány hazánkban – tette hozzá.

Mindemellett a KSH legfrissebb adatai szerint a hazai háztartások tekintetében 2010 és 2017 között a legnagyobb változás a lakásfenntartásra és háztartási energiára jutó kiadásoknál történt, ugyanis 7 év alatt 20,6 százalékkal csökkent az erre fordított összeg. Mindez azt jelenti, hogy köszönhetően a kormány olyan intézkedéseinek, mint például a rezsicsökkentés, a magyar emberek egyre kevesebbet fizetnek a fűtésért, és az így fennmaradó összeget másra tudják fordítani – emelte ki Rétvári Bence.

Az Emmi parlamenti államtitkára elmondta, a kormány mindezek mellett olyan intézkedésekkel segíti immár évek óta a magyar háztartások mindennapjait, mint a munkahelyteremtés és a béremelések.

Rétvári Bence rámutatott arra, a friss adatokból jól látszik, hogy a rendszerváltozás óta nem dolgoztak annyian a magyar gazdaságban, mint 2018 utolsó negyedévében, amikor 4 millió 481 ezer volt a foglalkozásban állók száma, 2018. január-októberében pedig a bruttó átlagkereset 324 000 forint volt, ami 62 százalékos növekedés 2010 azonos időszakához viszonyítva.

Azzal, hogy egyre többen dolgoznak hazánkban – és ezzel kiszámítható jövedelemhez jutnak –, valamint, hogy a magyar munkavállalók egyre többet keresnek, radikálisan csökkent azon háztartásoknak a száma, ahol nem jut elég pénz a megfelelő fűtés biztosítására – fogalmazott Rétvári Bence.