A háttérben még mindig a görög problémák állnak, de a spanyol bankok újabb kényszerű tőkeinjekciója is csak rátett egy lapáttal a rossz hangulatra, de a francia elnök nyilatkozatai is rosszat tett.

Bár egyes országok ellenezték a görög belpolitikai bizonytalanságra tekintettel a ma esedékes 5,2 milliárd eurós hitelrészlet kiutalását, végül az EFSF igazgató tanácsa úgy döntött, a pénz nagyobb részét átutalják. Az 5,2 milliárd euróból azonban 1 milliárdot visszatartanak, vagyis ma csak 4,2 milliárdot utalnak.

A júliusi görög hitelrészlet már kétséges, miután törölte a májusi athéni tárgyalásait az EU-IMF-EKB trojka, amíg kiderül, hogy mi lesz a kormányalakítással Görögországban. A piacok tegnap erre a bejelentésre is hevesen reagáltak.

Közben eredménytelenül végződött tegnap a koalíciós tárgyalások második fordulója is a görög konzervatív Új Demokrácia és a baloldali radikális Sziriza vezetői között. A PASZOK elutasította a Szirizával való közös kormányzást. Alexisz Ciprasz, a Sziriza vezetője ezért ma visszaadja megbízatását az államfőnek, aki a választáson harmadik helyen végzett szocialisták vezérét fogja felkérni kormányalakításra. Eközben már egyre többen vélik úgy a piacon, hogy a görög csőd, és az ország kilépése az eurózónából határozottan valószínűbbé vált. Először beszélt nyilvánosan az Európai Központi Bank vezető tisztségviselője Görögország esetleges kiválásáról az euróövezetből. Jörg Asmussen azt mondta, Athén ne számítson arra, hogy a választások után az EKB hajlandóságot mutat a szanálási program feltételeinek újratárgyalására. 'Görögországnak világosan kell látnia, hogy ha az euróövezet tagja akar maradni, akkor nincs alternatívája a jóváhagyott szanálási programnak'. Az EKB részéről eddig soha senki nem vetette fel nyíltan Athén kiválásának lehetőségét. Közben a friss adatok szerint Görögországban gyorsult az infláció áprilisban, éves szinten 1,9 százalékra nőtt, havi szinten 0,8 százalékos áremelkedés volt.

Közben a megválasztott francia elnök, Francois Hollande visszakozni lesz majd kénytelen, mivel nem teljesíthető minden ígérete. Nem valószínű, hogy a nyugdíjkorhatárt le tudja vinni 60 évre akkor, amikor egész Európában emelik. Ám az is biztos, hogy új korszak jön el a francia-német, illetve a francia-uniós kapcsolatokban, mivel Hollande nem megszorítás-, hanem egyértelműen növekedéspárti, s más hangnemben tárgyal majd a német kancellárral, Angela Merkellel. A Centre for Economics and Business vezérigazgatója szerint Hollande-nak már nehezebb lesz visszalépnie attól a tervétől, hogy az évi egymillió eurónál többet keresőkre 75 százalékos személyi jövedelemadót vet ki.

OrientPress Hírügynökség