Megduplázódott a családi házakra kerülő szigetelések vastagsága az elmúlt hét évben. A Knauf Insulation adatai szerint az új, illetve felújított családi házak homlokzatán ma már általános a 15-20 cm vastag hőszigetelés. A javulás egyrészt energiatudatosságunk erősödésének, másrészt az év elején életbe lépett TNM rendeletnek köszönhető. Ez nemcsak a családok pénztárcáját kíméli, hiszen fűtési költségeik akár 50%-kal is csökkenhetnek, de egyes országrészekben akár 5-6 millió forinttal is növelheti az ingatlanok árát. A Knauf Insulation szakemberei szerint azonban már most érdemes előre tekinteni és jobb minőségű szigetelőanyagot választani, mert az Unióban 2019-től tovább szigorodnak az épület energiahatékonysági előírások.

Ma már energiahatékony családi házak épülnek

A KSH szerint az idén 7%-kal több, összesen 10.078 családi ház épül, miközben ennek többszörösét, mintegy 25-30 ezer otthont újítanak fel tulajdonosaik. Ezeknek az ingatlanoknak már meg kell felelniük a 2018. január 1-től hatályos, épületszerkezeti elemek hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó szabályozásnak.

A rendelkezés értelmében az épülethomlokzatok hőátbocsátási tényezője (U-érték) nem lehet nagyobb, mint 0,24 W/m2, ami a korábbinál jellemzően vastagabb, falszerkezettől függően 10-15 cm-es homlokzati hőszigetelő rendszer (ETICS) alkalmazásával érhető el.

Európai összehasonlításban is egyre energiahatékonyabbak az otthonaink
A szabályozás eredményeként az új építésű magyar családi házak tulajdonosainak immár energiahatékonyabb és jobban szigetelt falszerkezeteket kell építeni, mint például a lengyel és a horvát (U=0,30), a szlovén (U=0,28), a cseh (U=0,25) vagy akár az osztrák (U=0,35), illetve a német (U=0,28) családi házak építtetőinek. Ezzel együtt a most épülő magyar családi házak energiahatékonysága még jócskán elmarad a svéd (U=0,18), finn és norvég (U=0,18), vagy akár a szlovák (U=0,22) otthonok energiahatékonyságától.

„Egy napjainkban átadott, megfelelően szigetelt családi ház fűtési célú energiafelhasználása már akár 40-50%-kal is kisebb lehet, mint egy hasonló, de nem szigetelt otthoné” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „A szigetelés emellett a ház értékét is növeli. A Knauf Insulation korábbi felmérése szerint egy professzionális hőszigetelési rendszerrel ellátott családi ház minimum 10%-kal, de az ország egyes területein akár 6 millió Forinttal is magasabb áron értékesíthető, mint egy nem szigetelt ingatlan” – tette hozzá a szakember.

2020 után még fontosabb lesz a szigetelés
Épületeink energiahatékonyságának javulása örvendetes tény, de ezzel még korántsem lehetünk elégedettek, hiszen az Unió végső célja az, hogy az új épületek nulla, vagy közel nulla energiaigényű épületek legyenek, vagyis fűtésükhöz ne kelljen primer energiát használni.

Ebbe az irányba mutat az is, hogy az Európai Unió éppen a napokban szigorított a 2016-ban elfogadott a közös, uniós energiamegtakarítási célon. E szerint 2030-ra, a tagállamoknak uniós szinten immár nem 30%-os, hanem 32,5%-os energiamegtakarást kell elérniük, amely csak úgy lehetséges, hogy az összes energiafelhasználás 40%-áért felelős épületek fűtési célú energiafelhasználását drasztikusan, 10-12 éven belül szinte nullára csökkentjük.

Már szinte minden EU tagállam rendelkezik nemzeti tervvel a nulla és közel nulla energiaigény- szint eléréséhez szükséges építési szabályok bevezetésére, számos tagország pedig már be is vezette az Unió Épület Energiahatékonysági Irányelvének erre vonatkozó ajánlásait.

Az irányelv szerint, ezekben az országokban 2018. december 31. után már csak közel nulla energiaigényű középületek építhetőek, 2020. december 31. után pedig minden átadott épületnek teljesítenie kell ezt az energiahatékonysági szintet.

Ez, a korszerű nyílászárók és gépészet, valamint a megújuló energiaforrások – napelem, napkollektor, hőszivattyú – használata mellett, a Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint, a jelenleginél is jobb minőségű, a falazattól függően 25-30-35 cm vastagságú homlokzati szigetelőanyagok alkalmazásával lesz elérhető, vagyis a szigetelés szerepe a következő években és évtizedekben még jobban felértékelődik majd.