Első fokon, nem jogerősen 1,32 millió forint kártérítésre és annak törvényben rögzített késedelmi kamatainak megfizetésére kötelezte a Székesfehérvári Járásbíróság azt a helyi gazdát, aki 2012 őszén önkényesen szántást végzett, majd 2013 tavaszán napraforgót vetett az állam tulajdonában lévő egyik földterületen, Kajászó határában.

A csütörtöki tárgyaláson Bíróné Schuller Zsuzsanna bíró a határozat indoklásában kifejtette, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), mint felperes kisebb részben vált pernyertessé a keresetét tekintve, az alperes helyi gazda viszontkeresetének ügyében azonban teljes mértékben. A két fél jogi képviselőjének díját szembe állítva azonban a felperesnek perköltség fizetési kötelezettsége van - tette hozzá.
Indoklásában elmondta: az NFA azért nem kapta meg a teljes, kereseti kérelme szerinti mintegy 5,5 millió forintos kártérítést, mert a 2013. április 19-én elvetett napraforgót május 2-án felperes megbízásából kitárcsázták, a földet szerződéssel műveltetni kezdték. Az alperes ezután már semmilyen jogellenes magatartást nem tanúsított, vagyis május 2-ig indokolt a felperes költségeinek megtérítése, utána már nem.
A bíró megjegyezte: hosszas előzményei voltak az őszi szántásnak és a tavaszi vetésnek, amelyekben az alperes részt vett. A helyi gazdatanács ezzel kívánta felhívni a figyelmet arra, hogy egy magánszemély az NFA pályázatán a törvényi maximumnál nagyobb, összefüggő területet nyert. Úgy vélte, a földalapkezelő a hibát kiküszöbölte, mert a szerződést felbontotta a nyertessel, majd a terület megosztásáról intézkedett, valamint a területet saját hasznosítás alá vonta.
Mindezekről a vele semmiféle jogi kapcsolatban nem álló alperest nem informálta, aki mások segítségével április 19-én a több mint 60 hektáros földterület egyharmadára minden jogcím nélkül napraforgót vetett. A bíró leszögezte: használaton kívüli területet senki nem vehet önkényesen birtokba, a károkozóknak a károsulttal szemben egyetemleges felelőssége van, vagyis közülük bárkit perbe vonható volt.
Közölte: az alperes jogellenes magatartása, birtoksértése nem egy jelképes akció volt, hanem nyomás akart vele gyakorolni. A helyi gazda ki kívánta kényszeríteni, hogy a felperes vele kössön megbízási szerződést az érintett földterület megművelésére. Emellett igyekezett megakadályozni, hogy az NFA más személyekkel kössön szerződést, ezt a tanúk egybehangzóan megerősítették.
Az ügy előzménye, hogy a Kajászó melletti földterületekre kiírt állami földbérleti pályázaton nyertes kápolnásnyéki vállalkozó földjének egy részén a helyi gazdatanács 2012 őszén szántást végzett, majd 2013 tavaszán vetett bele. Az NFA a további károkozásokat úgy kívánta megakadályozni, hogy a területet egy őrző-védő céggel őriztette. Ennek költségeit szerették volna az alperestől visszakapni.
Az alperes viszontkeresetében ennek elutasítását kérte, mivel véleménye szerint az eredeti állapotok helyreállítása és az őrzés nem volt egymással szoros összefüggésben, továbbá kérte, hogy a vetés során keletkezett költségeit a felperes térítse meg számára.
A feleknek az ítélet kézhezvételtől számított 15 napon belül lesz lehetőségük fellebbezésre.