A kelet-közép-európai térségből érkezett kezdeményezésre, Václav Havel egykori cseh elnök javaslatára 2011. óta augusztus 23-át a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapjaként tartjuk számon – minderről Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi Emlékpont vezetője szólt az emléknapon.

E napon írta alá Moszkvában 1939-ben Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter azt a meg nem támadási egyezményt – ritkábban használt elnevezéssel a Hitler-Sztálin paktumot –, amelyben megállapodtak Lengyelország egymás közti felosztásáról. Az intézményvezető felhívta a figyelmet: a második világháború első szakaszában Németország és a Szovjetunió nem álltak szemben, a két totalitárius diktatúra csak később lépett hadba egymás ellen.

Hódmezővásárhelyen az Emlékpont mindkét diktatúra áldozatairól megemlékezik, hiszen a Magyar Tragédia 1944 kiállítóhelyen az immár tizenkét éve látogatható állandó kiállításon bemutatásra kerülnek a náci német megszállók irányításával által végrehajtott embertelen cselekedetek – mutatott rá Miklós Péter –, hozzátéve: amellett, hogy a kiállítóhely külön figyelmet fordít a gyermekek és fiatalok ellen elkövetett rémtettekre, megemlékezik az embermentőkről is, így az akkori vásárhelyi alpolgármester Beretzk Pálról, aki nem hajtotta végre a városban a gettó kialakítására vonatkozó jogszabályt.

A holokauszt áldozatainak emlékét számos megemlékezés tartja életben. Ezek keretében idén januárban a Németh László Gimnázium diákjai filmes montázsban olvasták fel a vásárhelyi áldozatok nevét, s a pedagógusok is nyitottan fogadták a judaizmus kegyeleti szokásairól most júniusban tartott előadást.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóján öt konferenciával, további rendezvényekkel és kiadványok megjelentetésével készül az Emlékpont. Az intézmény vezetője elmondta: tudományos tanácskozás keretében vizsgálják meg a forradalomhoz vezető történelmi eseményeket és gazdasági-politikai folyamatokat, a vásárhelyiek szerepvállalását az eseményekben, Mindszenty József európai és keresztény szellemiségben végzett tevékenységét, valamint a gulágtáborokba hurcolt magyarok sorsát.

Október 23-én nyílik meg az Emlékpont 1956-os vásárhelyi és térségbeli eseményeket feldolgozó kiállítása, míg november 4-én egy különleges installáció ad lehetőséget annak értelmezésére, mit is jelenthetett a hatvan évvel az előtt hazánkba özönlő négyezer szovjet harckocsi tömege.

Tavaly több mint száz diák vett részt az ’56-os történelemversenyen és várható, hogy a kerek évforduló még több diákot motivál a részvételre. Az intézmény számára fontos küldetés, hogy olyan eseményeknek biztosítson színteret, ahol a fiatalok személyesen találkozhatnak ennek a történelmi korszaknak a szemtanúival, illetve olyan előadásokon ismerhessék meg ezt a kort, amelyek reális és tényszerű szakmai feltárással ismertetik meg őket a diktatúrák működésével. Mindebben az Emlékpont szakmai partnereivel együttműködve végzi munkáját, amelyben pályázati források is segítik a színvonalas rendezvények és kiadványok megvalósítását.

Miklós Péter kiemelte: az 1956-os események hőseit és áldozatait – köszönhetően a főként a rendszerváltás után megkezdődött kutatásoknak – már jól ismerjük. A náci szervezetek működtetőit nemcsak megismerhettük, de bírósági ítéleteiket és általuk büntetésüket is elnyerhették. A másik totalitárius rendszer, a kommunista diktatúra fenntartóival és működtetőivel más a helyzet. Amíg az áldozat, az annak idején szabadságvágya miatt üldözött polgár nevét ismerjük, addig az őt megverő, a rendszer működtetésében tevékeny részt vállaló személy nevét nem. Az Emlékpont – és a hasonló tematikájú kutatásokat végző más intézmények – célja nem lehet a kipellengérezés. Az a célkitűzés, hogy az eseményekben bármely oldalon résztvevők neve és motivációja váljon ismertté, s hogy a diktatúra igazi természetét megismerve megelőzhessük, hogy ilyen rendszer újra hatalomra kerülhessen.