Fontos azonban, hogy ne terhelje meg a szervezetet a többlet adminisztráció, tervezhető ütemezéssel és biztos kimenetellel történjen meg a kvótaszerzés. A magyar versenypiaci áramkereskedelem egyik legnagyobb szereplője, az Audax Renewables Kft. szakértői szerint az egyszeri, nagy beruházásokkal elért hatékonyságjavulási igazolások mellett a kisebb, lakossági tételek tömeges megszerzése is megfontolandó. Ezzel pedig jól járhatnak a magyar fogyasztók.

2020 végén az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére Magyarországon is elindult az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), amit az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény vonatkozó rendelkezéseinek módosítása vezetett be a hazai szabályozásba. A szabályozás szerint a kötelezett energiakereskedőknek olyan programokat kell végrehajtaniuk, amelyek a végfelhasználóknál jelentenek energiamegtakarítást. Az Audax Renewables a magyar alkalmazásban azért is indul előnyös helyzetből, mert anyaországában, Spanyolországban már 2014 óta ismert ez az ösztönzőrendszer, és az eddigi tapasztalatok kifejezetten jók.

Röviden az EKR-ről

Az Egyesült Államokban, Ausztráliában és az Európai Unió több tagállamában már a közös, uniós célkitűzések előtt is voltak energiahatékonysági kötelezettségi programok. A magyar jogalkotási cél közvetlenül egy 2012-es európai uniós irányelvben (az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv) meghatározott célértékek 2018-ban „szigorított” mértékeinek való megfelelés volt. A kötelezettségi rendszer (EEOS - Energy Efficiency Obligation Schemes) bevezetése jelenleg nem kötelező a tagállamok számára, de amennyiben a tagállam a kötelezettségi rendszer alkalmazását hatékonynak véli az energiahatékonysági célok eléréséhez, akkor lehetősége van annak hazai bevezetésére.

A legfontosabb az a célkitűzés, hogy az eszköz segítse az unió nagyszabású kibocsátás-csökkentési céljait. A 2021-től 2030-ig terjedő program ambiciózus, mert 32,5 százalékos energiahatékonysági javulást tűz ki célul az egyes tagállamok számára, amelyhez ez a kötelezettségi rendszer úgy járulhat hozzá, hogy támogatja a tagállamok, így – a kötelezettég bevezetése révén – a magyar energiafogyasztás visszafogását.

A konkrét arányokat szemlélve, a Nemzeti Energia- és Klímaterv szerint 2030-ban a magyar energiafelhasználás nem haladhatja meg a 2005-ös 785 PJ értéket. Ehhez 2021-től 2030 végéig évi 0,8 százalékos energiamegtakarítást (a bázis a 2016-2018-as évek átlagos végfogyasztása), vagyis évi 7 PJ új megtakarítást kell elérni. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évek energiahatékonysági programjaihoz képest mintegy duplaannyi sikeres programra van szükség. A kötelezettségek éves eloszlása nem egyenletes, a célértékek alakulása egy haranggörbét követ: a kötelezettségi időszak közepén vannak a kötelezettekre nagyobb terhet jelentő, nehezebb évek, az időszak elején látszik egy ráhangolódási szakasz és a végén egy lecsengési periódus található kisebb változtatási igényekkel.

Fontos, hogy az energiamegtakarítást az ügyfeleknél, vagyis a végfelhasználói oldalon kell igazolni. Emiatt a kötelezettségi rendszer szoros együttműködést vár el a kötelezett áram-, gáz- és üzemanyag-kereskedők és végfelhasználók között.
Jelenleg ott tartunk a szabályozásban, hogy már tudjuk, hogy kiknek kell projekteket igazolni és azt is tudjuk, hogy majd az energiahivatal által listázott auditcégek fogják jóváhagyni az intézkedéseket. Emellett létrejön egy katalógus is, ahol egyedi elbírálás nélkül, előzetesen becsült értékekkel automatikusan elszámolhatók az olyan megtakarítások, amik például eszközbeszerzéshez, vagy szigeteléshez kapcsolódnak. Ezt a katalógust a Magyar Mérnöki Kamara bevonásával, a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) legkésőbb június 30-ig véglegesíti. A jegyzék (katalógus) megkönnyíti majd a megtakarítások elszámolásának módját, a jegyzékben felsoroltakon kívüli energiahatékonysági projekteknél viszont külön auditálási eljárás szükséges.

Az alibizés rossz üzenet

Az Audax szakértői szerint negatív piaci üzenet, ha egy kereskedő inkább a büntetés megfizetését vállalja. Bár van rá mód, hogy az előírt évenkénti csökkenést gigajoule-onként 50 ezer (utólagos fizetés esetén 70 ezer) forinttal fizesse ki egy kereskedő. „Ez azonban az EKR céljaival legkevésbé összhangban álló megoldás, hiszen ezáltal nem valósulnak meg kereskedői közreműködéssel létesített beruházások, intézkedések” – mondja Fejes Tibor, az Audax Renewables Kft. ügyvezető igazgatója. „Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer a nevéből adódóan kötelezetteket és kötelezettségeket meghatározó rendszer, és mi igyekszünk erre a rendszerre nem csak kötelezettségként, hanem egyfajta lehetőségként is tekinteni.”

Szerencsésebb, ha egy ennél kedvezőbb összeggel közvetlenül a fogyasztót támogatja a kereskedő, hogy olyan hatékonyságjavító beruházást végezzen, ami kvótát ér. Kérdés, azonban, hogy a nagyobb beruházások auditált megtakarításának elismertetése, vagy a kisebb, standard energiahatékonysági projektek kampányszerű ösztönzése és összesített elszámolása éri meg jobban.
Az egyik véglet szerint érdemes lehet egy autógyár vagy egy vegyiüzem folyamatban lévő gigantikus energiahatékonysági fejlesztéseit „lestoppolni”. Ekkor nagy értékű kvóta szerezhető, viszont az erre fordított menedzsmentidő és az anyagi hozzájárulás is ezzel arányosan több.

Sok kicsi sokra megy

Egy másik megközelítés lehet, ha az energiakereskedő összefog egy nagy üzletlánccal és közösen elindítanak egy energiatakarékos háztartásigép-csere programot, ahol a diszkontot az energiakereskedő állja, cserébe minden vevő neki írja jóvá az új készülékkel elérhető energiamegtakarítást. Ez igazi win-win lehet minden szereplőnek: a fogyasztó olcsóbban kap modern gépet. Az elektronikai üzlet alacsonyabb végfogyasztói ár mellett több terméket ad el. Az energiakereskedő teljesíti az EKR-kötelezettséget. Ráadásul országos érdek, hogy a pandémia során elhalasztott vásárlások után várható fogyasztási boom során valóban energiahatékony eszközök felé orientálódjanak a fogyasztók.

Spanyol minta

Az eddigi európai programokban Spanyolország (az Audax Renewables anyavállalatának országa) kifejezetten jól teljesített. Spanyolország 2014-ben indította el a maga kötelezettségi rendszerét.
Az ország azzal is súlyt adott a kötelezettségi rendszer eredményességéhez szükséges átmenetnek, hogy külön nemzeti támogatási alapot hozott létre az ilyen feladatok finanszírozására. Spanyolországban az volt a tapasztalat, hogy az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer valóban alkalmas energiahatékonysági célok megvalósítására. A programnak hasznára volt az a decentralizált irányítási mód, amely figyelembe vette a helyi sajátosságokat, ez egyébként az egész európai rendszerre igaz, minden országos szabályrendszert a helyi sajátosságok figyelembevételével érdemes átültetni.

Az Audax Renewables Kft-ről

Az E.ON Energiakereskedelmi Kft. megvásárlásával 22 ezer magyar üzleti ügyfél, köztük 20 ezer vállalkozás és 2000 önkormányzat árampiaci szerződése került abba a nemzetközi portfolióba, melyben már több mint félmillió ügyfelet tudhat magáénak az Audax Európa szerte. Az eredendően spanyol alapítású cégcsoport az energiakereskedelem mellett megújuló alapú termelésben is érdekelt: Spanyolországban, Franciaországban, Lengyelországban, valamint Panamában működnek szélerőműparkjai. A társaság 2020-ban 9 országban 15 TWh energiát szállított, 515 000ügyfele számára.

https://audaxrenewables.hu/