- írta a Vecernji List című horvát napilap hétfőn. A szíriai helyzet miatt a Mol irányítása alatt álló horvát társaság 2012 óta feladta ottani mezőit, de hírek szerint a kitermelés azóta is folyt.

A terroristák azt állították: a lelőhelyek "a Bassár el-Aszad rezsim gerincét képezték" és naponta 3 millió köbméter gázt termeltek, amelyek nagy részét katonai célokra használták fel. Tettükkel szerintük nagy kárt okoztak az Aszad-rezsimnek, amelynek most nem csak a gázellátással, hanem az áramellátással is problémái lesznek.

Az INA 2007-re fejezte be a kutatásokat Hayana nevű lelőhelyén, ahol hat gáz- és olajmezőt tárt fel. A horvát olajvállalat ezt követően 2012-ig foglalkozott gáz- és olajkitermeléssel ezeken a területeken, miután a háború és a politikai helyzet miatt kivonult Szíriából.

Miután Andrej Plenkovic horvát kormányfő december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból, különböző találgatások láttak napvilágot, hogy ezt miből teszi meg.

Radimir Cacic horvát politikus - aki korábban a kormány alelnöke, és gazdasági minisztere is volt - két nappal később azt nyilatkozta az N1 horvát hírtelevíziónak, hogy a háttérben már zajlanak a tárgyalások arról, miképpen kompenzálhatnák Horvátországot a szíriai olajmezőkön kitermelt olajból elmaradt bevételért, illetve hogyan térhetnének vissza Szíriába. Szerinte a horvát diplomácia nagy hibát vétett, amikor engedett az Egyesült Államok nyomásának és elfogadta az Európai Unió politikáját (az EU 2011-ben retorziókat vezetett be Szíria ellen, melyek magába foglaltak egy olajembargót is). Cacic úgy vélte: Horvátországnak kártérítést kellett volna kérnie az uniótól. Az INA-nak 2011-ig 800 millió dollár nettó bevétele származott Szíriából, majd utána semmi - emelte ki.

A horvát olajvállalat akkor közleményben cáfolta, hogy a szíriai gáz- és olajmezőkkel kapcsolatban bármilyen előrelépés történt volna. Az INA figyelmeztetett, hogy a biztonsági és politikai helyzet annyira összetett a közel-keleti országban, hogy a következő néhány évben nagy valószínűséggel az nem fog rendeződni.

A horvát olajtársaság egyébként 2013 és 2015 között leírta szíriai gáz- és olajlelőhelyei értékének egy részét, összesen 3,4 milliárd kunát (137 milliárd forint). Becslések szerint az INA Szíriában több milliárd dollár értékű lelőhelyekkel rendelkezik.

Az újság arról is beszámolt, hogy a háborús történések következtében az INA egyes lelőhelyei megsérültek ugyan és különböző fennhatóság alatt álltak, a kormányellenes erőktől egészen az IÁ-ig, de azok mindvégig működtek és folyt rajtuk a kitermelés.

Ahhoz, hogy az INA folytassa aktivitását Szíriában, elengedhetetlen feltétel, hogy teljesen véget érjenek a harcok, stabil politikai és biztonsági rendszer alakuljon ki, továbbá megszűnjenek a jelenleg érvényben lévő szankciók az ország ellen - állt az INA közleményében. "Amikor ezek a feltételek teljesülnek, és az INA szakembereinek lehetősége lesz megnézni a lelőhelyeket és felmérni a károkat, csak abban az esetben kezdődhetnének tárgyalások a visszatérésről, és egy esetleges kártérítési igényről" - folytatódott a szöveg.