A hódmezővásárhelyi Emlékpont a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából szervezett programsorozatának zárásaként Az első kommunista kísérlet Magyarországon címmel a Kárpátia Stúdió Kiadó két kötetét mutatta be Szakács Árpád, a kiadó tulajdonosa és a két kötet előszavát jegyző történész, Raffay Ernő.

A rendezvényen értékelték az "őszirózsás forradalomtól" a tanácsköztársaságon át a trianoni békediktátumig vezető folyamatokat is.
– Ha egy nemzet nem dolgozza fel hitelesen történelmét, az nemzettudatában, önbecsülésében és önértékelésében is súlyos eltéréseket okoz– fogalmazta meg Raffay Ernő, rámutatva, hogy az 1918-19-es időszak átfogó vizsgálatára és értékelésére eddig nem került sor. – Választ kell adni arra – mutatott rá Szakács Árpád –, hogy a boldog békeidőkben minek a hatására alakult ki forradalmi hangulat, amely az elképesztő összeomláshoz vezetett, s igaz-e, hogy a "népek börtöne" volt-e az Osztrák-Magyar Monarchia, miközben lehetőséget adott a kisebb népek nemzeti öntudatának kialakulásához.

A bemutatott két kötetben, báró Lukachich Géza altábornagy az 1930-as években először megjelent, a Magyarország megcsonkításának okai című munkájában, valamint Kozma Miklós vezérkari századosnak Az összeomlás 1918-1919-ben című kötetében két, a harcokban is részt vett katonatiszt különleges perspektívából mutatja be a korszakot, s a hiteles szemtanúk alapot adnak az olvasónak, hogy választ találjon a felvetett kérdésekre. A most újra napvilágot látott kötetek eddig szinte elérhetetlenek voltak, a nyolcvan évvel ezelőtt papírra vetett gondolatok most új támpontot adnak a véleményalkotáshoz a korszak iránt érdeklődőknek.
Mint elhangzott, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását, a Magyar Királyság megszűnését külső és belső erők egyaránt okozták. Azonban a szabadkőműves és szélső liberális belső erőknek a magyar állam intézményei és a katolikus egyház elleni támadása a magyar identitás és kultúra felszámolása érdekében jelentős hátteret és sajtónyilvánosságot élveztek.

Az összeomlás határozott fellépéssel elkerülhető lett volna, azonban Böhm Vilmos szociáldemokrata hadügyi államtitkár idején, 1918 végén született parancs megtiltotta az ellenállást a magyar csapatoknak, s nemcsak a védelmükre bízott területet, de fegyvereiket, sőt ellátmányukat is át kellett adniuk a megszálló csapatoknak. Mindez igazolja, hogy az államhatalomban is részt vállaló köröknek érdeke volt átvágni az államot belülről összetartó erőket.