Hírek
2016. November 01. 18:55, kedd |
Helyi
Forrás: Arany-Tóth Attila közönségkapcsolati munkatárs Emlékpont
Egy erkölcsös forradalmár
Az 1956-os forradalom derekegyházi születésű mártírjáról, Brusznyai Árpádról tartott előadást az Emlékpont pénteki rendhagyó történelemóráján a Veszprémből érkezett Kahler Frigyes nyugalmazott tanácsvezető bíró
Az előadást a Németh László Gimnázium, a Gergus Máté Szakiskola és a Szent István Általános Iskola diákjai hallgatták.
Az 1924-ben született Brusznyai Árpád a szentesi gimnáziumi éveket követően Bécsben ösztöndíjasként szerzett görög–magyar–történelem szakos diplomát, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanársegédként kezdte tudományos karrierjét, amelyet 1950-ben a Rákosi-rendszer tört derékba: eltávolították az egyetemről, mivel bátyja pap lett.
Brusznyai 1953-tól Veszprémben a korábbi piarista gimnáziumban nemcsak tanított, de énekkart is szervezett és a forradalom időpontjához közeledve a város értelmiségiek által látogatott rendezvényin többször felszólalt a pártállami rendszer igazságtalanságai ellen. A forradalom kitörésekor a városi forradalmi tanácsába választották, ahol sokat tett azért, hogy Veszprémben komoly rendbontás nélkül teljenek a forradalom napjai. Mint vallotta: rendbontással, önbírásokdással nem lehet új, jogállami Magyarországot építeni, a diktatúra idején elkövetett bűnökért a felelősöknek bíróság előtt kell felelősséget vállalni tetteikért.
Irányításával helyi rendeletekben szabályozták a városban a vallás-, gyülekezési- és sajtószabadságot, miközben humánusan járt el a bukott rendszer funkcionáriusaival szemben. Később a megyei forradalmi bizottság elnökévé is megválasztották, s amikor Várpalotáról fegyveres összetűzések híre érkezett, a helyszínen vizsgálta ki a történteket. Mint kiderült, az ott állomásozó szovjet csapatok gyakorlat közben rosszul mérve fel a helyzetet saját egységeikre nyitottak tüzet.
Amikor a nemzetőrség megszervezése során fegyverek kerültek a lakossághoz, ezt magakadályozandó a Honvédelmi Minisztériumhoz fordult parancsért, s bár a mozgósítási keret terhére kellett volna felfegyverezni a civileket, a forradalom végén mégis az eredeti, bontatlan ládákban találták meg a ki nem osztott fegyvereket.
Brusznyai Árpád sem politikusnak, sem hivatalnoknak nem tartotta magát, csak egy olyan személynek, aki a forradalom idején igyekezett erkölcsi kötelessége szerint eljárni, s úgy tervezte, hogy a szabad választás és az új államrend felállását követően visszatér az egyetemi katedrához.
Kahler Frigyes rámutatott előadásában, hogy a forradalomban részt vevők a Szabad Európa Rádió és az Amerika Hangja adásai alapján arra számítottak, hogy az Egyesült Államok és a nyugati hatalmak megsegítik a polgári demokráciáért küzdő Magyarországot, nem tudhatták, hogy Eisenhower elnök megüzente Hruscsov főtitkárnak, hogy a szovjet zóna belügyeinek tekintik a hazánkban történteket és nem kockáztatják egy atomháború kitörését a beavatkozással. Az amerikai terv akkor már készen állt – amely végül ugyan évtizedekkel később, de megvalósult –, egy olyan fegyverkezési spirálba hajszolni a Szovjetuniót, amely megroppantja annak gazdaságát.
– 1956. november 4-én a szovjet hadigépezet legázolta a magyar forradalmat – jelentette ki az előadó. Brusznyait elfogták, Debrecenbe szállították, ahol a szovjet titkosszolgálat hallgatta ki, s bár gyilkossággal is vádolták, végül a tényeket tisztázták és elengedték.
Azonban 1957-ben a kádári politikai rendszer karhatalmistái ismét elfogták és koncepciós eljárást indítottak ellene. A vádpontokat tartalmazó jegyzőkönyvet végül a fizikai erőszak hatása alatt írta alá Brusznyai, akit első fokon életfogytig tartó büntetésre ítéltek.
A kommunista állampárt veszprémi vezetője, Pap János azonban elégedetlen volt az ítélettel és levéllel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, amelyben halálbüntetést kért Brusznyaira. A legfelsőbb ítélkezési szerv két tagja – korábban ezredesként szolgált katonák – ezt nem támogatták, azonban a tanács elnöke és a két korábban ávósként működött ítélethozó a kötél általi halált tartalmazó ítéletet támogatta.
Brusznyai Árpádot 1958. január 9-én kivégezték, a halálsoron mellette volt, de végül kegyelmet nyert rabtársak elbeszélése szerint a bitófáig tartó útján Brusznyai a Himnuszt énekelte.
Kahler Frigyes összegzésül hozzátette: a kádári rendszer a békepárti forradalmárokkal azért járt el ilyen kegyetlen módon, mivel azok magatartásokkal nyerték el a tömegek bizalmát, amelyet ők hiába is igyekeztek megszerezni.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Március 28. 10:01, csütörtök | Belföld
Februárban 6197 gyermek született, 10 664 ember halt meg
Az előzetes adatok szerint 2024 februárjában 6197 gyermek született, és 10 664 ember halt meg; 2023 februárjához képest a születések száma 5,7, a halálozásoké 3 százalékkal csökkent, míg a házasságkötéseké 22 százalékkal nőtt
2024. Március 28. 09:53, csütörtök | Belföld
600 ezer fellett a bruttó átlagbér a KSH szerint!
KSH: a bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. Március 28. 09:49, csütörtök | Belföld
A reálkereset több mint 10 százalékkal nőtt januárban
2024. Március 28. 09:29, csütörtök | Bulvár
Rémisztő nyulak a nagyvilágból - Képgaléria
A buzzfeed.com összeszedett néhány régi fotót, képeslapot, amiken elvileg vidám nyuszik ölében ülnek vidám gyerekek, a valóságban azonban félelmetes lények félemlítenek meg rettegő gyerekeket.