A használatba vett lakások száma 37,4, a kiadott építési engedélyek száma 31,7 százalékkal kevesebb volt az év első háromnegyed évében, mint egy évvel azelőtt - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).Az év első kilenc hónapjában 4077 új lakás épült, a kiadott lakásépítési engedélyek száma 5327 volt.

Egyedül a harmadik negyedévben 1926 építési engedélyt adtak ki és 1397 új lakás épült, ez 33,7, illetve 31,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az előző negyedévhez képest az építési engedélyek száma 4,6, az elkészült lakások száma 10,3 százalékkal csökkent.

Budapesten - ahol a lakások 27,6 százaléka épült - nőtt egyedül a használatba vett lakások száma 2,6 százalékkal az év első háromnegyedében, ám ez csak alig 30-cal több lakást, összesen 1127-et jelentett az év első kilenc hónapjában. A budapesti növekedés jelentős része mindössze néhány nagyobb beruházáshoz köthető. Az összes használatba vett lakás csaknem felét Budapesten és Pest megyében adták át - közölte a KSH. Emellett csak Győr-Moson-Sopron megyében épült számottevő, több mint 400 új lakás.

A megyei jogú városokban az országos átlaghoz hasonló, 35 százalékos volt a lakásépítés visszaesése, a többi városban és a községekben az egy évvel korábbinak mintegy fele a használatba vett lakások száma. Az első kilenc hónapban kiadott új lakásépítési engedélyek szerint a fővárosban 812 lakás építését tervezik, ami 53,1 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.

A kiadott új engedélyek száma a községekben az országos átlagot meghaladó arányban, 37,7 százalékkal csökkent, a városokban 26, a megyei jogú városokban 11 százalékkal esett vissza.

Az egy évvel korábban kiadott engedélyekhez viszonyítva az ország szinte minden térségében visszaesés tapasztalható. Győr-Moson-Sopron megye az egyedüli terület, ahol a korábbi viszonylag magas értékhez viszonyítva is emelkedett mind az engedélyezett lakóépületek száma, mind azok hasznos alapterülete, 126, illetve 114 százalékkal.

Az építtetői kör összetételét továbbra is a természetes személyek túlsúlya jellemzi, bár az általuk épített lakások aránya 66-ról 57 százalékra csökkent egy év alatt. A vállalkozások által épített lakások aránya ugyanekkor 32-ről 40 százalékra emelkedett.

Budapesten, ahol korábban a vállalkozói lakásépítés csak 48 százalékot ért el, most 68 százalékot tesz ki. 2013 első kilenc hónapjában 761 lakást építettek vállalkozások a fővárosban, szemben az egy évvel korábbi 522 lakással.

Az év első háromnegyedében mindössze 47 lakás épült önkormányzati megbízásból - közölte a KSH. Az építtetői kör átrendeződésével 62-ről 53 százalékra csökkent a saját használatra épített lakások aránya, míg az értékesítésre épített lakásoké 35-ről 42 százalékra nőtt. Bérbeadásra a lakások 3 százaléka épült, ahogy egy évvel korábban.

Az újonnan épült lakóépületeknél 62-ről 57 százalékra csökkent az új családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké 28-ról 38 százalékra nőtt. Az új lakóparki lakások aránya 2 százalékos, míg egy évvel korábban 3 százalékos volt.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 102 négyzetméter volt az első háromnegyed évben, ez 4 négyzetméterrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások aránya 45-ről 42 százalékra csökkent.

Az első kilenc hónapban 584 lakás szűnt meg, 62 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A vizsgált időszakban 135 üdülőépületben 158 üdülőegységet építettek, és 159 üdülőépületben 189 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 56, az engedélyezetteké 52 százalékkal csökkent. Az új üdülők átlagos alapterülete 88 négyzetméter, 8 négyzetméterrel nagyobb, mint egy évvel korábban - közölte a KSH.

A nem lakóépületek közül 3 százalékkal csökkent az ipari, 10 százalékkal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma, az engedélyezett mezőgazdasági épületeké 7 százalékkal nőtt.