Városlista
2025. július 10, csütörtök - Amália

Hírek

2017. Február 28. 11:38, kedd | Helyi
Forrás: Arany-Tóth Attila közönségkapcsolati munkatárs Emlékpont

Be nem vallott bűnök nyomában az Emlékpontban

Be nem vallott bűnök nyomában az Emlékpontban

Az államszocialista rendszernek olyan kifejezéseket köszönhetünk, mint kulák, padlássöprés vagy kitelepítés – mondta a kommunizmus áldozatainak emléknapján az Emlékpont esti rendezvényének résztvevőit köszöntve Bálint Gabriella.

Az önkormányzati képviselő emlékeztetett: 1947-ben e napon minden jogi eljárást mellőzve fogták el és hurcolták a Szovjetunióba a Vörös Hadsereg katonái az akkor demokratikusan működő Független Kisgazdapárt elnökét, Kovács Bélát.

– Bárhol kezdte meg működését a kommunista rendszer, ellenállásba ütközött a társadalmi rendet erőszakos módszerekkel megváltoztató politikája, így a Dél-Alföldön is – jelentette ki beszédében Őze Sándor professzor. A budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára kifejtette: a bolsevikok számára a parasztság volt a legkomolyabb ellenfél, amely réteget igyekezett megosztani, a társadalom többi tagjával szembe állítani.

A professzor a dél-alföldi térségben működött Fehér Gárda Mozgalom, míg a Békésben és Biharban tevékenykedett Sárréti Sasok mozgalmáról szólva kifejtette: a szovjet katonai jelenlét és nyomásgyakorlás ellen indították a szervezkedést, céljuk volt a résztvevők életére is kockázatot vállalva életben tartani a reményt, hogy létezhet egy másik, demokratikus világ is. A Sárréti Sasok tagjainak mintegy háromnegyede földműves volt, de szép számmal akadt közöttük a szocialista arculatra formálódó közigazgatásból, rendőrségtől és a hadseregből elbocsátott tisztviselő és tiszt is, akik igyekeztek a szovjet hatalomátvétel után bekövetkező félelem ellen tenni.

Az est folyamán a résztvevők megtekintették A fehérballonos című dokumentumfilmet, amelynek rendezője, Stefka István, valamint forgatókönyírója, Csurka Dóra is részt vett a vetítésen. A filmkockák lefutása után az alkotókkal Zeman Ferenc, az Emlékpont történésze beszélgetett.

A fimben megszólaló jogászprofesszor, Jobbágyi Gábor és a nyugalmazott büntetőbíró, Kahler Frigyes úgy vélik: az 1956-os forradalom provokáció nyomán robbant ki, amelynek célja az volt, hogy a nemzetközi egyezmények ellenére a hazánkban tartózkodó szovjet csapatoknak mégsem kelljen kivonulni. Csurka Dóra rámutatott: van még feladata a történészeknek, hogy a két jogász állításait dokumentumokkal igazolják.

Az 1956. október 25-i Kossuth téri előtti tüntetésen Stefka István nem vett részt, de édesapjával már a helyszín felé tartott, amikor a sortűz megkezdődött. Az újságíró, aki pályája során több száz interjút készített e témában, kijelentette: a tüntetőkre leadott sortűz - amelynek áldozatainak száma akár az ezret is elérheti – nemcsak a környező épületekből, hanem az Országházból is pergett a tüntetőkre. Mint elmondta, az épületet az állambiztonság tartotta kezében, azonban volt olyan szemtanú, egy lengyel újságíró, aki szerint kizárólag szovjet katonák voltak a Parlamentben. Zeman Ferenc hozzátette: az Emlékpont 1956-os kutatásai során az egyik adatközlő is - aki akkor a díszzászlóalj katonája volt – állította: az ÁVH-sok is tüzeltek a tüntető tömegre.

Stefka István kijelentette: a Zétényi-Takács néven ismertté vált, azonban az akkor Sólyom László vezette Alkotmánybíróság által megsemmisített törvény demokratikus módon rendezte volna a felelősök elszámoltatást, így azonban a gyilkosok büntetlenek maradhattak, s amíg elkenjük a múltat, azt nem fogjuk magunkénak érezni és nem lesz történelmünk.


A beszélgetést követően a program résztvevői az Emlékpont portáljánál helyezték el az emlékezés mécseseit.

Ezek érdekelhetnek még

2025. Július 09. 20:37, szerda | Belföld

Nyitrai Zsolt és Kósa Ádám: a nyugdíjszerű ellátásban részesülők is megkapnák az élelmiszerutalványt

A nyugdíjas-élelmiszerutalványt nemcsak a nyugdíjasok, hanem a más, nyugdíjszerű ellátásban részesülők, így a fogyatékossággal élők is megkapnák

2025. Július 09. 12:18, szerda | Belföld

Hubai Imre: az éves öntözési igény többletvíz formájában be van tárazva a tájban

A Vizet a tájba program révén jelenleg 178 millió köbméter többletvíz áll rendelkezésre öntözésre, ami nagyjából megfelel Magyarország éves öntözési vízigényének

2025. Július 09. 07:13, szerda | Belföld

Nagy Bálint: újranyithat a Hévízi Tófürdő fürdőháza, készül a létesítmény hosszú távú fejlesztési koncepciója

A kormány 381 millió forint támogatást biztosít a Hévízi Tófürdő nemrég bezárt, tavi fürdőépületének rövidtávú helyreállítására

2025. Július 08. 20:31, kedd | Külföld

Már több mint hetven ország állampolgárai jogosultak vízummentes beutazásra Kínába

Július közepétől Kína már több mint 70 ország állampolgárainak biztosít vízummentes belépést az országba.