Városlista
2023. január 30, hétfő - Martina

Hírek

2022. November 29. 11:13, kedd | Helyi
Forrás: Lonkay Márta

Az állatbántalmazás ma már súlyos bűncselekmény!

Az állatbántalmazás ma már súlyos bűncselekmény!

Dr. Vetter Szilvia állatvédelmi jogi oktató, kutató, állami kommunikációs szakember, író.

Az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központjának tanszékvezetőjével szakmai életútjáról, a magyarországi állatvédelem mai helyzetéről, a felelős állattartás edukációjáról, a világ első Állatkínzás-ellenes Büntetőjogi Indexéről és az „Anya! Ugye, megtarthatom?” című mesekönyvérőlis beszélgettünk.

Hogyan kezdődött az állatok iránti szeretete?

Kisgyermekkoromtól kezdve lelkesedek az állatokért. Édesapám, aki biológusként az Állatorvostudományi Egyetemen töltötte a pályája nagy részét, szenvedélyesen szereti a hivatását, s ez a szakmai elhivatottság rám is ösztönzően hatott gyermekként. Korai olvasmányélményeimre emlékezve, Gerard Durrell és James Herriot művei, az életigenléssel egybekötött élővilág-szeretet, egyszerűen lenyűgöztek. Sokáig állatorvos szerettem volna lenni, de a pályaválasztás időszakában a történelem és Beöthy Zsófia tanárnőm hatása alá kerülve a magyar irodalom iránti érdeklődésem is felerősödött, így végül a jogi egyetemet választottam. Az állatok iránti vonzalom azonban máig megmaradt. Van egy erős belső hajtóerőm, amely ebbe az irányba visz. Csodás párom, családom van, mindenben támogatnak. Tudom, hogy kell néha türelem hozzám…


„Kisgyermekkoromtól kezdve lelkesedek az állatokért.”

Jogászdoktor, de emellett elvégezte a Budapesti Kommunikációs Főiskola nemzetközi kommunikáció szakát, és aerobik-szakoktatói végzettséget is szerzett. Mindez mégis hogyan függ össze az állatvédelemmel, s hogyan lett az Állatorvostudományi Egyetem oktatója?

Közhely, de igaznak gondolom, hogy nincsenek véletlenek az életünkben. Az Állatorvostudományi Egyetemhez először – még a jogi tanulmányaim idején – aerobikoktatóként csatlakoztam, majd a szakmai tevékenységet is elkezdtem az állatvédelem területén. A sport által igazi pszichológiai képzésben is részesültem. Amikor az ember évekig csoportos aerobikórákat és személyi edzéseket tart, jelentősen fejlődik az emberismerete, aminek később más területeken is nagy hasznát vettem. Ezt követően különböző állami intézmények sajtófőnöki és kommunikációs vezetői pozícióit töltöttem be az állatvédelmi kutatómunkával párhuzamosan. Közben megszületett a kisfiam, aki csodák csodájára október 4-én, az állatok világnapján jött a világra.

2009-ben, immáron a jog oldalán írta az első publikációit az állatvédelemmel kapcsolatban, amit aztán számos hazai és nemzetközi tudományos folyóirat és konferencia-előadás követett. Hogyan született meg 2020-ban a világ első Állatkínzás-ellenes Büntetőjogi Indexe?

Doktori disszertációmban tizenöt ország, köztük Magyarország, Ausztria, Csehország, Dánia, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia és Szlovénia állatkínzást szankcionáló büntetőjogi szabályait hasonlítottam össze. Az elemzések során figyelembe vettem a környezeti faktorokat, illetve a gazdasági jólétet és a fizikai-mentális jóllétet érintő mutatókat is. A megvédett doktori disszertáció tudományos eredménye egy eddig nem létező mutató, az Állatkínzás-ellenes Büntetőjogi Index (Anti-Cruelty Criminal Index, ACCI) kidolgozása lett, amely alkalmas az állatkínzás büntetőjogi szabályozottsági szintjének mérésére, lehetővé téve az országok közötti összehasonlító elemzést.Értekezésem, amely Ózsvári László rektorhelyettes úr témavezetésével született, a sajtó és a döntéshozói réteg részéről is nagy figyelmet kapott, ami annak is „köszönhető”, hogy az összehasonlított tizenöt ország között sajnos a sereghajtók között végeztünk még 2020-ban.

Az utóbbi években nagy fejlődés történt az állatvédelem szakterületén.

Kutatásában milyen szempontokra helyezte a hangsúlyt?

Abból a feltételezésből indultam ki, hogy a büntetőjog a jéghegy csúcsa az állatvédelmi jog szempontjából is. Bár még nem ismételtem meg a kutatást, úgy gondolom, hogy a 2021-es állatvédelmi büntetőjogi szigorításoknak hála ma már jobb helyezést érnénk el. Megjegyzem, most már a módszertanon is tovább finomítanék. A doktorim megjelenésével egyidőben nevezték ki Ovádi Pétert a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosnak, akinek dedikált feladata lett az állatvédelem hazai helyzetének az elmozdítása. Ilyen kinevezésre – túlzás nélkül – nem került sor a rendszerváltás óta Magyarországon. Az ő jelenléte is pozitív változást hozott a szakterület életében.

Hazánkban az állatvédelmi jogalkotás mikor indult el igazán?

Már a 19. század karizmatikus személyiségei, mint például Herman Ottó, Máday Izidor, Petényi Salamon János olyan állatvédelmi gondolatokat fogalmaztak meg, melyek a mai napig korszerűnek és modernnek számítanának. A világháborúk és a kommunizmus ezeknek gátat szabtak, így a korszerű állatvédelmi jogalkotás csak a rendszerváltás után indulhatott el Magyarországon, részben társadalmi nyomásra. Emlékezetes például a 2003-ban Fadd-Dombori-ban történt eset, amikor is biztonsági őrök halálra kínoztak egy kutyát, akit az autó után kötve vonszoltak. Ez az állatkínzás nagy társadalmi felháborodást váltott ki. Hatására egyrészt a politikai szereplők részéről is megfogalmazódott a súlyosabb szankció igénye, másrésztnépi kezdeményezésindult annak érdekében, hogy a jogalkotó az állatkínzást bűncselekménnyé nyilvánítsa.

„A magyar állatvédelmi jogi szabályozás korszerű és részletes.”

Az Országgyűlés 1998-ban alkotta meg az első állatvédelmi törvényt Magyarországon. Ennek a szabályozásnak mi volt a fő célja?

Az európai uniós jogharmonizáció követelményeként, valamint társadalmi igényként is megjelent, hogy Magyarországnak szülessen állatvédelmi törvénye. Erre 1998-ban sor is került. Az első állatvédelmi törvénnyel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy szinte előzmények nélkül kellett megalkotni, amiben az általam nagyra becsült Visnyei László tanár úr is közreműködött. A törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. Ezenkívül alapfogalmakat tartalmaz, amelyek között az állatkínzás, valamint az állattartó és a jó gazda gondosságának a követelményei is helyet kapnak. A fejlődés érdekében a törvényt az évek során többször is módosították, de összességében elmondható, hogy a magyar állatvédelmi jogi szabályozás korszerű és részletes. Természetesen mindig van hová fejlődni, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a problémák főként nem ezen a szinten keresendők.

A végrehajtásra és a jogkövetésre gondol?

Igen. Az állatokkal kapcsolatos ügyek kezelése ma még sajnos gyakran személy- és területfüggő Magyarországon. Vannak tehát színvonalas, részletes jogszabályaink, viszonylag egyértelműen is fogalmaznak arra vonatkozóan, hogy mikor milyen eljárást kell elindítani, milyen szankciót lehet kiszabni, mi számít állatkínzásnak. Az észlelhető eltéréseket nagyrészt az okozza, hogy hol, mennyire veszik komolyan az állatokkal kapcsolatos jogsértéseket. Ez az ország különböző területein változó, és nagyon sok függ a jogalkalmazó személyes hozzáállásától is. Figyelembe kell venni azt is, hogy egy jegyző vagy rendőr számára az állatkínzás csak egy a sok-sok megoldásra váró ügy közül, az erőforrások pedig szűkösek, ezért döntéseket kell hozni, priorizálni kell, és nem mindig egyszerű súlyozni az ügyeket. Egyértelmű, hogy az elmúlt időszakban a hatóságok vezetői nagyot nyitottak az állatvédelem felé. Ezt hatalmas lépésnek tartom. Nem segít, hogy az egyébként messzemenőkig elhivatott és nélkülözhetetlen munkát végző, érthető módon érzelmektől fűtött állatvédő civil szférát is időnként túlkapások, lincshangulat jellemzi. Egy-egy ügy valóban bicskanyitogató. Illetve jelenleg a geopolitikai, gazdasági helyzet is nagyon megnehezíti az állatvédelem működtetését, de a szakembereknek objektívnek kell maradniuk, fenntartható megoldást csak higgadtan lehet kidolgozni. Tágabb értelemben az állatvédelem szereplője mindenki, aki élő állatokkal foglalkozik, vagy a sorsukról dönt, esetleg róluk kommunikál. Minden társadalmi csoportban – legyen szó civil vagy hatósági szereplőkről – nagy számban tevékenykednek etikus, állatszerető, kompromisszumra és együttműködésre kész emberek, akik általában kevésbé hallhatóak a médiazajban. Egyik feladatomnak érzem, hogy őket felkutassam, megszólítsam, összekössem, mert ez a fejlődés kulcsa.


„Az állatvédelem szereplője mindenki, aki élő állatokkal foglalkozik, vagy a sorsukról dönt, esetleg róluk kommunikál.”

Ma már tudományos kutatások igazolják azt is, hogy az állatkínzás összefügg az emberek elleni erőszakkal.

Valóban, erre sajnos a sorozatgyilkosok esetei a leglátványosabb példák, de „kisebb mértékben” ugyanúgy működnek az összefüggések. Az általam ismert elkövetők döntő többségének a profiljában megtalálható az állatkínzás mint korai bűncselekmény. És nem csak külföldön. Sok évtizeddel ezelőtti magyarországi eset a „nikotinos hölgyé”, aki mielőtt a férjét megmérgezte, a kutyáján próbálta ki, hogy hatásos-e a szer. A martfűi rém és Jancsó Ladányi Piroska magyar nekrofil sorozatgyilkos is macskák kínzásával kezdte, mielőtt nők ellen fordult. A világ leghíresebb „rémei”, Ted Bundy vagy Jeffrey Dahmer is állatkínzó volt, mielőtt emberekre támadt. Mindez összefügg a gyermekkori traumákkal és bántalmazásokkal is. A traumatizált embereknél sokszor folytatódik a minta, ők is a gyengébb ellen fordulnak, hogy frusztrációjukat levezessék. Ennek a hierarchiának az alján pedig az állatok a legvédtelenebbek. Ha az „erőszaksorozatot” az állatbántalmazásnál meg tudjuk állítani, számos emberéletet meg tudunk menteni. Erről a nézőpontról nemrégiben készítettem egy rövid animációt is.

https://www.youtube.com/watch?v=Kyg8wZBiSRI&t=3s

A szakember, az „Állatkínzástól az emberek elleni erőszakig” címmel készített animációs kisfilmet.

Nagy eredménynek számít, hogy 2021. január elsején megalakultaz Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központja, melynek ön a tanszékvezetője. Tevékenységüket milyen szempontokra alapozzák?

Az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központ feladata, hogy multidiszciplináris szemlélettel tudományos hátteret biztosítson az állatvédelem elméletének és gyakorlatának, segítve mind az állatvédelemmel kapcsolatos állami döntések meghozatalát, mind a terepen dolgozó állatorvosokat és állatvédőket. A központ egy hiánypótló tudásbázis, amely nem csupán az állatorvosképzésben biztosítja a korszerű állatvédelmi ismeretek átadását, hanem a nem állatorvos szakembereknek, civileknek is szervez képzéseket, szakmai napokat. Vállalkozik továbbá a legújabb állatvédelmi kutatási eredmények közérthető nagyközönségi kommunikációjára is. Előrelépésnek számít az is, hogy az állatorvosképzés keretében jelenleg már két szemeszteren keresztül hallgatnak a tanulók állatvédelmet. Magyar, angol és német nyelven történik a negyedéves „Összehasonlító állatvédelem” tantárgy oktatása is, melynek a tárgyfelelőse vagyok. Sikerként könyvelhető el az is, hogy az országban először az Állatorvostudományi Egyetemen Fodor Kinga tanszékvezető asszony szakfelelősi státuszával és a központunk aktív részvételével elindult az állatvédelmi szakállatorvosok képzése. Ezzel párhuzamosan a Miskolci Egyetemmel történő együttműködésünknek köszönhetően hatalmas érdeklődés mellett elindult az állatvédelmi szakjogászképzés is, ennek koordinátori feladatait végzem egyetemünk oldaláról. A képzések nyomán 2023 nyarára reményeink szerint egy kb. 90 fős, jogászokból és állatorvosokból álló, kifejezetten az állatvédelemre specializálódott szakembergárda kezd tevékenykedni Magyarországon, és bízom benne, hogy ez csak a kezdet.


A tanszékvezető három nyelven oktatja az „Összehasonlító állatvédelem” tantárgyat az Állatorvostudományi Egyetemen.

Példátlan összefogással megszületett Magyarország Állatvédelmi Kódexe is az Állatorvostudományi Egyetemen. Hogyan jött létre ez a hiánypótló kezdeményezés?

A hazai állatvédelem történetében először állami és kormányzati szereplők, hatóságok és szakmai szervezetek, a tudomány, a civil állatvédelem és az állatokkal foglalkozó szolgáltató szektor képviselői közös nyilatkozatot írtak alá az Állatorvostudományi Egyetem kezdeményezésére 2021. október 4-én, az állatok világnapján. A kódex olyan állatvédelmi etikai szándéknyilatkozat, formálódó közösség, amelyhez minden állatokkal foglalkozó vagy róluk kommunikáló szervezet csatlakozhat, amennyiben szívén viseli az állatok jóllétét, és érdekükben tenni is kész.Ma már közel 300 szervezet csatlakozott ehhez a nyilatkozathoz, melynek legfőbb célja a felelős állattartás népszerűsítése és azoknak a jó gyakorlatoknak a bemutatása, amelyekkel az állatvédelem ügyét képviselhetjük.

Magyarországon a bántalmazott állatokról szóló hírek javarészt kutyákra és macskákra korlátozódnak. Más állatokról miért nem esik szó?

A média torzító hatásának ebben nagy szerepe van, és annak is, hogy az ember leginkább a „cukinak” tartott állatokkal szeret foglalkozni. Készítettem egy sajtófigyelést, melyben azt vizsgáltam, hogy milyen állatfajokkal foglalkozik a média. A kutatás erős kutyadominanciát mutat, második helyen a macska szerepel, bár a haszonállatok száma jóval magasabb hazánkban is a társállatokénál. Ez a statisztika egyes tanulmányok szerint tükrözi az állatkínzásos bírósági ügyekben szereplő sorrendet is. Hozzá kell tenni azt is, hogy a haszonállat tartásának feltételeit sokkal kevesebben ismerik, mint egy kutyáét vagy macskáét, és sok esetben ennek az ismeretnek a hiánya okozza a negatív hozzáállást is. Úgy vélem, a haszonállattartók proaktivitása, tevékenységük bemutatása a közvéleménynek sok pozitívumot hozhatna.

Sótonyi Péter rektor úr szerint az állatvédelmet szenvedéllyel, de racionális alapokra helyezve kell művelni.

Az állatvédelemmel kapcsolatos szigorúbb szabályozási rendszer milyen változásokat eredményezett?

Az állatkínzásért egyes minősített esetekben ma már 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Ez a gondatlanságból elkövetett emberölés büntetési tételének felel meg. Úgy vélem, ez komoly jelzésértékkel bír. A szaporítók elleni fellépésre is folyamatosan keressük az eszközöket. Szinte kísérleti jelleggel megjelent az „állatkínzó szaporító” definíciója is a Btk-ban. Megszületett az új kóborállat-rendelet, amely egészen részletesen szabályozza, miként kell működniük az ebrendészeti telepeknek. A szigorúbb követelményeknek köszönhetően sokkal nagyobb eséllyel juthatnak gazdához a bekerülő állatok.

Ezek a változások már a jövőt készítik elő?

Arra törekszünk, hogy az edukáció és a szemléletformálás már kora gyermekkorban elkezdődjön. Az Állatvédelmi Központ létrehozta az „Állatvédelem gyermekeknek” elnevezésű, hallgatókból álló lelkes csapatot Koska Hedvig állatorvos hallgató vezetésével. 2021-ben elindítottuk az „Év állatvédő óvodája” versenyt, amelyet 2022-ben általános iskolás kategóriával is kibővítettünk. Az oktatási intézmények immár elnyerhetik az „állatbarát” minősítést egy esztendőre. A most megjelenő, 2023-ra vonatkozó pályázatra pedig már a magyar bölcsődék, az óvodák, az általános és a középiskolák, illetve a gyermekotthonok is jelentkezhetnek, határokon innen és túl. Az Állatvédelmi Központ igyekszik elősegíteni, hogy a bölcsődétől az érettségiig minél több gyermek részesülhessen állatvédelmi oktatásban és ismeretekben.

Írói tevékenységének gyümölcse az „Anya! Ugye, megtarthatom?” című mesekönyv, amely a 7 és 11 év közötti gyermekeknek mutatja be a felelős állattartás alapvetéseit. Mire kaphat választ egy kisgyermek, aki a könyvét elolvassa?

A szülők viszonylag gyorsan szembesülnek azzal a kérdéssel, hogy tarthat-e a gyermek otthon kisállatot. Ehhez a témához fűződő kérdésekre próbáltam választ adni a könyvemben, melynek főszereplője a kisfiam, Ricsi. A gyermekek megtudhatják többek között, hogy miért fontos az ivartalanítás, mit értünk védett állaton, és miért nem szabad az állatokat bántani. A visszajelzések alapján sokan szeretik a könyvet, ami nagy öröm és egyben inspiráció is számomra.

Az írónő kisfiával, Ricsivel.

Hogyan látja az állatvédelem jövőjét?

Sótonyi Péter rektor úr bölcs mondása jut eszembe, aki vallja, hogy az állatvédelmet szenvedéllyel, de racionális alapokra helyezve kell művelni. Ha ez a kettő együtt jár, úgy vélem, a fejlődés újabb lendületet vehet. Üdvözlendő minden olyan szerveződés, amellyel megelőzhetjük a jövőben az állatvédelmi krízishelyzeteket. A jövő záloga egy olyan közeg kialakítása, amelyben különböző szakterületek képviselői együtt dolgoznak az állatvédelem jobb helyzetének megteremtésén. Az állatvédelem a fenntarthatóság integráns része, olyan multidiszciplináris terület, amelynek két zászlós hajója az állatorvoslás és a jog, de nagyban épít a civil szektorra, és szervesen hozzátartozik a pedagógia, a pszichológia, a kommunikáció, a szociológia és a gazdaság is. Ahhoz, hogy az állatvédelem hosszú távon is fejlődőképes maradhasson, jó hangulatú, egymáshoz pozitívan viszonyuló emberekből álló közösséget szeretnénk kialakítani. Úgy vélem, egy realista, a hibákat látó és az építő kritikáknak teret engedő, ugyanakkor optimista és kollektív hozzáállás tehet hozzá legtöbbet az állatok védelméhez.

Ezek érdekelhetnek még

2023. Január 25. 15:23, szerda | Helyi

Római erődtől Mátyás király palotájáig

Visegrád története a Tornyai-múzeum régészeti sorozatában

2023. Január 25. 15:07, szerda | Helyi

Növényi alapú táplálkozás: 8+1 alapanyag, ami nem hiányozhat a konyhádból

A növényi alapú táplálkozás elképesztően változatos, főként, ha ismerjük azokat az alapanyagokat, amelyekkel különleges, de mégis egyszerű lehet a főzés.

2023. Január 25. 11:49, szerda | Helyi

A zöld hidrogéné a jövő, de az árával még baj van

Sokat beszélünk a hidrogénről, az Európai Uniónak is nagyívű tervei vannak vele.

2023. Január 25. 11:47, szerda | Helyi

Dobogóst fogad pénteken a Kosársuli

Ismét hazai pályán lép pályára a Bodrogi Bau Vásárhelyi Kosársuli az NB I/B Zöld csoportjában.