Az Augsburger Allgemeine című lap a hírportálján a felmérést ismertetve kiemelte, hogy sok ázsiai országban már jóval az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) megjelenése előtt a mindennapok része volt a maszkviselés, és a világjárvány révén Németországban is meggyökeresedhet.

Ezt jelzi a Civey közvélemény-kutató társaság felmérése, miszerint a lakosság legnagyobb csoportja, 44,7 százaléka a pandémia után is viselne maszkot, például influenzajárvány idején.

A lakosság 41,9 százaléka tartósan szakítana a maszkviseléssel. A bizonytalanok aránya 13,4 százalék - mutatta ki a felmérés.

Az Augsburger Allgemeine összeállítása szerint a SARS-CoV-2 terjedésének lassítását szolgáló fertőzéshigiéniai szabályok - maszkviselés, társas távolságtartás, gyakori kézmosás és szellőztetés - egy sor további vírus terjedését is megakadályozták Németországban.

Így például az influenzajárvány 2020-2021-es szezonja jóformán elmaradt, az ugyancsak cseppfertőzéssel terjedő norovírust pedig harmadannyi ember szervezetében mutatták ki tavaly, mint a koronavírus-világjárvány előtti utolsó évben, 2019-ben.

A leghatásosabb óvintézkedések között számon tartott maszkviselést főleg az idősek tennék napi rutinná: a 65 feletti megkérdezettek 54,1 százaléka mondta azt, hogy a világjárvány után is visel majd maszkot egészsége védelméért.

A maszkviselést leginkább elutasító csoport a fiatal felnőtteké: a 18-29 éves korosztály tagjainak 50,5 százaléka a SARS-CoV-2-fertőzés veszélyének elmúltával végleg letenné a maszkot.

Pártok szerinti bontásban leginkább a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek táborában erős a maszkviselés iránti elkötelezettség, 54,5 százalék, illetve 53,3 százalék.

Az állami gyámkodásként és a szabadság korlátozásaként is értelmezett maszkviselési kötelezettség önkéntes, mindennapi gyakorlattá alakítását leginkább (61,1 százalék) az SPD-vel kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) hívei utasítják el.