A közlemény szerint az elfogatóparancsot emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt adták ki, amelyeket az izraeli kormányfő és védelmi minisztere "legalább 2023. október 8. és 2024. május 20. között" követett el.

Kiemelték: alapos okkal feltételezhető, hogy Netanjahu és Galant társelkövetőként büntetőjogi felelősséggel tartozik a következő bűncselekményekért: éheztetés háborús bűne mint a hadviselés egyik módszere, valamint olyan emberiesség elleni bűncselekmények, mint gyilkosságok, üldözés és más embertelen cselekedetek.

Alapos okkal feltételezhető, hogy az érintettek büntetőjogi felelősséget viselnek a polgári lakosság elleni támadás szándékos irányításával elkövetett háborús bűncselekményért is
- írták.

Megállapítható, hogy az állítólagos emberiesség elleni bűncselekmények a gázai polgári lakosság elleni széles körű és szisztematikus támadás részét képezték - tették hozzá.

Közölték továbbá: az ügyben eljáró kamara úgy ítélte meg, alapos okkal feltételezhető, hogy Benjámin Netanjahu és Joáv Galant "szándékosan és tudatosan" fosztotta meg a gázai polgári lakosságot a túlélésükhöz nélkülözhetetlen eszközöktől, beleértve az élelmiszert, a vizet, a gyógyszereket és az orvosi felszereléseket, valamint az üzemanyagot és az áramot, legalább 2023. október 8. és 2024. május 20. között.

Az érintettek nem segítették elő a segítségnyújtást minden rendelkezésükre álló eszközzel, sőt, "szerepet játszottak a humanitárius segítségnyújtás akadályozásában, megsértve ezzel a nemzetközi humanitárius jogot".
Akadályozták a humanitárius szervezetek azon képességét is, hogy élelmiszerrel és más alapvető árukkal lássák el a gázai rászoruló lakosságot. Az érintettek a vádak szerint a gázai polgári lakosságot politikai és nemzeti alapon vették célba. A szándékosan civilek ellen irányuló támadások háborús bűncselekménynek minősülnek - húzták alá.

Közölték továbbá: az elfogatóparancsok a tanúk védelme és a nyomozás lefolytatásának biztosítása érdekében titkosnak minősülnek. Az illetékes kamara azonban úgy döntött, hogy közzéteszi azokat, "mivel úgy tűnik, hogy az elfogatóparancsokban tárgyalthoz hasonló cselekmények továbbra is zajlanak".

A kamara továbbá úgy véli, az áldozatok és családjaik érdeke, hogy tudomást szerezzenek az elfogatóparancsok létezéséről
- írták.

Tájékoztattak arról is, hogy a határozat az ügyészség május 20-án benyújtott, elfogatóparancs kiadása iránti kérelmét követi, miután az eljáró kamara elutasította Izraelnek a kérelem megsemmisítése iránti beadványát.

Az izraeli beadványra utalva megjegyezték: nem szükséges, hogy Izrael elfogadja a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, mivel a bíróság gyakorolhatja azt a palesztin területeket, Gázát és Ciszjordániát - beleértve Kelet-Jeruzsálemet is - érintő jogköre alapján. Ezenkívül az államok nem jogosultak a bíróság joghatóságának vitatására az elfogatóparancs kibocsátása előtt - tették hozzá.