Juhász Tünde kormánymegbízott a szegedi Dóm téri Trianon-kapunál arról is beszélt: országunk felelősséget visel a határon túli és a külhoni magyarságért, és a honosítás volt a hazai közigazgatás legnagyobb vállalása.

Trianonra emlékezni kötelesség és egyben erkölcsi parancs – fogalmazott Juhász Tünde kormánymegbízott a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal megemlékezésén, a szegedi Trianon-kapunál. A nemzeti összetartozás napján felidézte: 100 éve minden magyar harang megkondult, hogy világgá kiáltsa nemzetünk fájdalmát és döbbenetét.

Erős nemzettudattal lehet erős Magyarországot építeni. Hazánk felelősséget visel határon túli és a külhoni magyarságért. A 2010 óta tartó nemzetegyesítésben 1 millió 100 ezer új magyar honfitársunk lett. A honosítás volt a nemzetpolitika legfontosabb tette és a hazai közigazgatás legnagyobb vállalása – jelentette ki továbbá a kormánymegbízott.

Trianon 10. évfordulóját követően, 1930. október 25-én avatták fel a Dóm teret körülvevő épületegyüttest, amely magában foglalja a püspöki és egyetemi épülettömböt, és a szimbolikus jelentőségű Trianon-kaput, amelyet minden év június 4-én zárva tartanak. Becsukva ugyanis egy T-betű sziluettje rajzolódik ki utalva a magyarság számára becstelen helyszínre, az alsó részén pedig 20 csúcsára állított üres négyzet jelenik meg, nem hagyva feledni az évszámot: Trianon - 1920. Erre a kapura kerültek – Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök emlékező fohászát követően – a kormányhivatal munkatársainak nemzeti színű szalagjai.