Városlista
2017. szeptember 24, vasárnap - Gellért

A városról

Hódmezővásárhely története


Hódmezővásárhely a Délkelet-Alföldön, a Tisza völgye és a Békés Csanádi hátság találkozásánál fekszik. A terület az őskor óta lakott.  A város határában talált településmaradványok, régészeti  leletek hétezer évvel korábbi népektől származnak. Ezen a földrajzi tájon két település alakult ki: Hód és Vásárhely. Mindkettő a Hód-tó medréből árvízmentes szigetre épült, melyet tavak vettek körül. A tavak közötti magaslatokon alakultak ki az egyes települések, amelyek azután összenőttek. Hód és Vásárhely falvak a XIV. században kapcsolódtak össze. Vásárhely határában valamikor sok tó volt, ezek közül a legnagyobb a Hód-tó. Az esőzések és az árvizek miatt a város lakossága küzdött a belvizes területek ellen. A vizek azonban megélhetést is biztosítottak. A tavakban halásztak, mélyebb fekvésű területeket nád és gyékénytermő területnek használtak. A környező víz élelmet és védelmet nyújtott az itt élő lakosoknak. Vásárhely helynév először 1266-ban tűnik fel egy adományozó levélben. 1456-ban kapott mezővárosi rangot Hunyadi Jánostól, aki akkor a kormányzó és egyben a vidék földesura volt. 1552-ben a törökök elfoglalták a várost és egész Csongrád megyét. A törökök kiűzésük után, 1693-ban újra feldúlták a környéket, az elpusztult város csak hat évvel később épült újra. A Tisza az 1862-es szabályozás után kiszáradt, eltűnt  a sok tó és kialakult a város mai képe.

 

 

Hódmezővásárhely a széles határú város


A hódmezővásárhelyi kistérséget Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város, Mártély község, Mindszent város és Székkutas község települések alkotják. Közöttük Hódmezővásárhely a legnagyobb, mind területét, mind lélekszámát tekintve. Hódmezővásárhely és térségében található sok szép természeti környezet, folyóviz, termálviz, műemlék, múzeum, népművészeti emlék. A térség gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik. A régészek Vásárhely határában hétezer éves településmaradványokat találtak, itt került elő a legismertebb lelet, a Kökénydombi Vénusz is, amely edényjellegű női istenszobor.

Hódmezővásárhelyi látnivalók
 

Főtér

A város főtere a Kossuth tér teljes egészében parkosított, árnyas fák, idényjellegű virágok díszítik. A kihelyezett padokon megpihenhet az elfáradó és gyönyörködhet az elé táruló látnivalókban.

Ebben parkban van dr. Rapcsák András 2011-ben elhunyt polgármester városházára néző mellszobra, melyet Varga Imre alkotott.

A főtéren helyezték el a városháza rézharangját is, mely 1970-ben a toronytűzben megrongálódott.  A Kossuth téri épületek makettját is itt találjuk, amely a vakok és gyengénlátók számára készült, a Hódmezővásárhelyi  Rotary Alapítvány állíttatta.

 

A városháza

A városháza 56 méteres karcsú tornya (1892-95) uralja a főteret, melyet Ybl Lajos tervezett. Nemcsak kívülről látványos a városháza, hanem a belső termeiben is megtalálható a vásárhelyi képzőművészet alkotásai, festményei, szobrai, néprajzi hagyományai.

Épületek, szobrok a Kossuth téren

A teret körülvevő épületek eklektikus stílusban épültek, előttük a téren több köztéri szobor található. A városháza előtt Pásztor János I. világháborús lovas emlékműve, nem messze tőle az 1848-as emlékmű, Kallós Ede Kossuth szobra. A vásárhelyiekhez közel állt Kossuth Lajos, aki a szabadságharc idején beszédet is mondott a városban, majd 1880-ban díszpolgárrá választották.

A tér nyugati oldalán áll 1905 decemberében Pártos Gyula tervei alapján felépült Fekete Sas neobarokk épülete, melynek emeletén van a reprezentatív , az Alföld második legnagyobb oszlop nélküli bálterme. Hatalmas méreteivel, páholysorával, színpadával számos városi rendezvénynek színhelye. Az épület keleti oldalán található a népdalban oly sokat énekelt híres Vásárhelyi promenád, a fiatalság találkozóhelye.

A Fekete Sas Zrinyi utcai oldala kapcsolódik a négycsillagos Ginkgo Hotelhez, melynek udvarán hatalmas, védett, közel 100 éves, a szálloda büszkesége és névadója ginkgo fa áll.

A tér északi oldalán a Magyar Kereskedelmi és Hitelbank épülete található, mely 1906-ban épült, mellette a Főposta, vele szemben pedig a Városi Bíróság. A Fekete Sas oldalánál áll Pásztor János Korsós lány szobra.

 

Czutor Béla, Béla cigány (1863-1909): a régi Vásárhely zenei életének meghatározó egyénisége volt, aki muzsikus családba született. Tizenhárom évesen egy biliárdasztalon állva adta elő koncertjét. Az Öreg Sas vendéglőben muzsikált 12 tagú bandája élén. Jó barátságban volt Dankó Pistával, dalainak legavatottabb tolmácsolójaként vált népszerűvé. Emléktáblája a Fekete Sas oldalán látható.

A főtérhez sorolható az egykori kaszinó épülete, melyet 1901-ben építettek.

Az épülettől nem messze található az Erzsébet Kórház, melyet 1898-ban nyitottak meg, névadója a magyar királyné Ferenc József felesége volt.

A Kossuth tér másik oldalán a Somogyi József alkotta Szántó Kovács János parasztvezérről alkotott emlékmű áll. Néhány méterre pedig az Ótemplom épülete, melyet 1713-1714-ben építettek.

Az Ógimnázium 1820-1822-ben épült, jelenleg az Alföldi Galéria állandó kiállítása látható itt (Tornyai János, Endre Béla, Rudnay Gyula), valamint más neves festők, szobrászok alkotásaival.

Az Ógimnázium emeletes épülete mögött az új gimnázium magasodik ez a híres Bethlen Gábor Református Gimnázium. A vörös téglás kőépület érdekes látnivalót tartogat odabenn: Vásárhely neves szülötteinek panteonja, az udvarban a szőnyi római leletek, a könyvtárban régiségek tekinthetők meg.

A gimnázium mögött húzódik az árvízvédelmi kőfal, melyet 3 km hosszan építettek a város déli részének védelmére az 1979. évi nagy szegedi árvíz idején.

A városház előtt áll a Hősök terén a II. világháborús emlékmű, Lantos Györgyi alkotása.

Séta Vásárhelyen

Új, felújított, szépen megvilágított sétáló utcája lett Hódmezővásárhelynek a dr. Rapcsák András utca, ezen kívül megújult a Tornyai János Múzeum és a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ is.

A gimnáziummal szemben helyezkedik el a nagy kiterjedésű Török Sándor Strandfürdő 7 szabadtéri (közülük 1 gyógyvizes) medencéjével, mellette a sportesemények megrendezésére alkalmas fedett Gyarmati Dezső Városi és Sportuszoda.

A város főutcáján, az Andrássy úton elindulva baloldalon egy kis park közepén áll a Belvárosi Római Katolikus templom 1860-ban épült, Ybl Miklós tervei alapján.

Továbbhaladva 1794-ben épült klasszicista uradalmi tiszttartóház épülete látható, melyet a Károlyi család építtetett.

Az Andrássy utcán jutunk el az Emlékpont Múzeumhoz, amely Magyarország első Emlékpontja, 2006-ban került átadásra. Különleges építészeti megoldásokat alkalmaztak kívül-belül, mellyel kiemelkedik a környezetéből.  Az Emlékpont célja, hogy bemutassa a II. világháborút követő fél évszázadot és megőrizze ezt a korszakot az utókor számára.

Az Andrássy útról letérve a Kaszap utcán található a Nagy Imre tér, ahol a miniszterelnök domborművét és 1956-os emlékművét láthatjuk.

Innen nem messze helyezkedik el az emeletes házak között meghúzódó nádtetős parasztház a Tájház, amelyet a XVIII. században épített egy vásárhelyi gazda. A Tájházban megismerkedhetünk a vásárhelyi hímzés és kerámiatörténettel, valamint a ma belépők a XIX. századi paraszti háztartás eszközeit tekinthetik meg.

Az Andrássy utca jobb oldalán a Németh László Városi Könyvtár, előtte az író szobra, az épületben pedig a Németh László életét és munkásságát bemutató kiállítás látható.

Az utca túloldalán látható a Pávás ház.

Folytatva utunkat láthatjuk Pósa Lajos meseíró mellszobrát, Wass Albert erdélyi író, költő mellszobrát, majd Petőfi Sándor költő egész alakos szobrát.

A Kálvin János tér közepén áll a Nagy András János 1884-ben fúrt ártézi kútja, mögötte az Alföld egyik legnagyobb barokk református temploma az Újtemplom, északkeleti oldalán a volt zeneiskola, majd a Zsinagóga, mögötte a Holokauszt Múzeum található.

A szépen felújított Szent István téren látható a Szent István lovas szobor, mely Máté István alkotása, mögötte az 1936-ban épült Szent István római katolikus templom áll.

Sétánkat a Szent István téren látottakkal zárjuk. Ezzel még sok mindent nem mutattunk be, lehetne folytatni a barangolást Susán, Csúcs, Újváros, Tabán, Oldalkosár városrészeken, ahol szép templomok, különleges díszkutak és még számtalan szép épület, sok érdekesség látható.

A felépített látnivalók közé tartozik Vásárhely több mint 20 műemléke, melyek közül a legrégebbi a XIII-XIV. századi csomorkányi templomrom az Árpád-kori templom falmaradványaival. Védett a város több temploma, a Zsinagóga, az árvízvédelmi kőfal, az Ógimnázium, a Bethlen Gábor Református Gimnázium, a volt Károlyi Kúria, a Fekete Sas épülete és néhány tanya.

Hódmezővásárhelyi születésű híres emberek

  • Bessenyei Ferenc, kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Nemzet Színésze, Hódmezővásárhely Díszpolgára, Lajosmizse Díszpolgára, 2011-től a szépen felújított hódmezővásárhelyi művelődési központ viseli nevét
  • Gombos Katalin színésznő
  • Ferrari Violetta színésznő
  • Szabó Magda író
  • Kovalik Károly riporter, Köztársasági Elnöki Aranyérem, posztumusz Pethő Sándor érem
  • Antal Imre zongoraművész, színész, humorista
  • Hegedűs Endre Kossuth- és Liszt díjas zongoraművész

 

Népművészet, hagyományőrzés

Néprajzi hagyományok között kiemelkedik a fazekasság, a vásárhelyi népi hímzés, eredetük a XVII-XVIII. századra tehetők.

Hódmezővásárhely máig az alföldi kerámia, ezen belül a népi fazekasság egyik központja. A ma élő és még dolgozó fazekasok között nem egy, a népművészet mestere. A vásárhelyi hímzés is hírnevet szerzett készítőinek. A "szőrhímzés" kender és len alapanyagon készült. A hímzőfonalat birka szőréből készítették és növényi festékanyagokkal festették. Kevés színt használtak, barnát, vöröset, kéket, közülük több árnyalatot.

Rendszeresen megrendezésre kerülő események

  • Alföldi Állattenyésztési Napok Szakkiállítás és Vásár
  • Szent György-napi Juhászverseny
  • a Zene Ünnepe
  • Szent István-napi rendezvénysorozat
  • borfesztivál
  • Őszi hetek- Vásárhelyi Őszi Tárlat .

Hódmezővásárhely egy alföldi  város, ahol mindig mindenkit kedvesen fogadnak az itt lakók. A város az itteniek számára megunhatatlan, mert bárhol is járunk a világban hazavágyunk. Ennek a vidéknek és az itt élőknek mindig lesz mondanivalója.

 

 

 

 

(Forrás: Arató László, Bátyi Zoltán-Hódmezővásárhely az alföldi művészváros)